Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Baraczka István–Benda Kálmán: Látogatás Budapest Főváros Levéltárában: Baraczka István levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 80–93. o.

- 8'p - Ezzel lényegében áttekintettük: a három város külön-külön történetének az időszakát. Most befejezzük látogatásunkat. Két hét múlva azonban újra eljövünk, hogy most már az egyesitett Budapest életére vonatkozó iratokról tájékozódjunk. x/ II. "Miután a magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, melynek élő erejét főleg Pest, történeti ősemlékezetét főleg Buda adja meg, és miután végre az ország fővárosának disze, ereje, hatalma, nagysága, egysége által föltételezhetik, mire az igazságtalan háborúban megtámadott hazánaK most különösebben nagy szüksége van, mindezeknél fogva Buda ós Pest, illetőleg Óbuda hatóságának egyesitése elrendeltetik, és a testvér két főváros, mint Budapest ezennel egyesittetik". - A forradalom és szabadságharc belügyminiszterének, Szemere Bertalannak 1849. június 24-én kiadott rendeletét hallottuk, Dr. Baraczka István, a Fővárosi Levéltár igazgatójának tolmácsolásában. Két héttel ezelőtt, amikor először jártunk a Levéltárban, arról beszélgettünk, hogyan tükröződik az iratokban a három testvérváros: Pest, Buda #0 Óbuda egyesülés előtti élete. Most arra vagyunk kitáncsiak, mit mondanak a Levéltár aktái, hogyan lett az egyesitett Budapest világvárossá? - Nem ok nélkül idéztük Szemere Bertalan rendeletéből az emiitett szöveget. A köztudat ugyanis 1872-t tartja az egyesités első dátumának, amikor az ténylegesen meg is valósult. Gazdaságilag a három város már réges-régen összetartozott. Ezt ismerte föl a forradalmi kormány, amikor a három város egyesitését elrendelte, A reakciós Bach korszak sem azért törölte el Szemere Bertalan rendeletét, mert nem látta világosan ennek az intézkedésnek a helyes voltát, hanem talán csak azért, mert forradalmi rendeletet nem kívánt tovább érvényben tartani. Erre mutat az, hogy maga a Bach kormányzat Budát és Óbudát egyesiti. A kiegyezés után azután nem lehetett tovább odázni az egyesítést, Petőfi Rádió, 1965. III. 27.