Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Érsok Károlyné: A budapesti és megyei pártarchívumokról / 75–80. o.

- 78 A pártarchivumok szervezeti felépítése, a begyűjtési köréhez tartozó szervek tevékenysége és iratanyagának összetétele az állami levéltárakéhoz képest lényeges sajátosságokat mutat. Ilyen sajátosság az iratanyag viszonylag kis mennyisége, időhatárainak korlátozottsága, homogén jellege stb. Ezek lényegesen egyszerűbbé, könnyebbé teszik a pártarchivumok feldolgozó munkáját. Ugyanakkor neheziti a munkát az iratok tartalmi sokrétűsége, főleg pedig a korábbi iratok irattári rendjének hiányosságai, sok értékes dokumentum hitelesítetlen, dátum nélküli volta, a tükrözött iratok nagy száma stb. Az iratanyag nagy része - 194-4--1960-ig - ömlesztettnek tekinthető, amelyet fontosságára tekintettel szinte laponként feli feldolgozni. Ezek a sajátosságok az állami szerveknél érvényben lévő gyakorlattól némileg eltérő sajátos munkamódszereket igényelnek. E sajátos módszerek kialakításában azonban nagy szerepe van a magyar és külföldi levéltárak tapasztalatai felhasználásának, valamint a rendelkezésre álló levéltári irodalom alkalmazásának. A pártarchivumok egyik legfontosabb feladata tehát az, hogy az 1956 előtti és 1957-1960. évi dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásával elősegítsék a párt gyakorlati munkáját, a munkásmozgalom helytörténetének megírását. A négyévi tapasztalat szerint célszerű volt a pártarchivumokban a levéltári feldolgozó munkát - részben az iratanyag viszonylagos rendezettebb volta, kisebb mennyisége stb. miatt - a megyebizottságok 1957-1960. évi iratanyagával kezdeni, amelyet 1964. évben az archívumok nagyrésze elvégzett. Az archívumok a megyebizottságokN, a járási bizottságok, valamint a városi és nagyüzemi bizottságok 1957-1960. évi iratanyagát a legkisebb őrzési egységekig rendezték, 111. rendezik. A rendezés meggyorsítása érdekében a járási, városi és üzemi pártbizottságokhoz taí'tessó-'aiaps'Zér-vöéSéték. iratanyagainak rendezésénél csak viszonylagos rendre törekedtek. Egy-egy fond tudományos-technikai feldolgozása során, a fondképző történetének és a fond állapotának tanulmányozása után, azokról a fondokról, amelyeket teljesen, vagy nagyrészben át kellett rendezni, rendezési tervet készítettek. A rendezési terv tartalmazza a fondon belül kialakítandó csoportokat és az őrzési egységek kialakításának főbb szempontjait, valamint a feldolgozás módszerét. I Az iratok a rendezés során a fondon belül olyan csoportosítást és elhelyezést nyertek, amelyek a- fondképző szerv tevékenységét, történelmileg kialakult szervezeti felépítését, hatásköret és funkcióját tükrözik és biztosítják az iratok gyors megtalálását, azaz siratok felhasználhatóságát a párt gyakorlati munkája és a tudományos kutatás számára.