Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Lakatos Ernő: Beszámoló a szlovák levéltárakban végzett kutatómunkámról / 230–235. o.

- 231 Kutatóutammal kapcsolatosan a Levéltári Igazgatóság újból nyomozást folytatott a Hont megyei anyag után,, de érdeklődésére csupán nemleges választ kapott az illetékes helyi szervektől* Meg kell állapitanom,, hogy néhány évvel ezelőtt,, a magyar-csehszlovák iratcsereegyezmény keretében levéltárunk .megkapta"a HontLvármegyei levéltár szerves részét képező szobi járási felekezeti és állami anyakönyvi másodpéldányokat* Nem hivatalos, magánjellegű értesülésem szerint nem olyan régen Léván még volt Hont megyei anyag* Mint most utólag fel kell tennem, lehet, hogy a Bars megyei anyaggal összekeveredve, talán a Nyitrai Állami Levéltárba kerülhettek belőle töredékek* A Radványi Állami Levéltárban raktári jegyzék szintjén számbavettem a teljes jHont megyei anyagot, megjelölvén benne a filmezendő részeket* Az eredeti levéltárból az 1848* évi'közgyűlési jegyzőkönyvek és néhány XVII* századi conscriptio maradt meg* A öoburgKoháry Levéltárból kiemelték a főispánnak megküldött közgyűlési jegyzőkönyvi tisztázátokat, valamint a megye statútumait*. Az utóbblak 1694^1754 évből valók, fennmaradt néhány országgyűlési irat 1796~1826 között, továbbá a nemesi felkelésekkel kapcsolatos insurrectionáiis bizottság, valamint permanens deputatio jegyzőkönyve 1797-ből és 1809ből*, Mondanom sem kell, hogy a főispáni fondból kiemelt közgyűlési jegyzőkönyvi füzetek igen töredékesek, évkoruk 1691-től 1821-ig terjed* A Radványi Állami Levéltár anyagának egy részéről elsősorban a megyei anyagról Matulay Tibor levéltári útmutatót készített, amely 1962-ben Pozsonyban meg is jelent* Bár az útmutató eléggé eligazít » különösen az igazgatási fondok tekintetében, ugy vélem, hogy az anyagnak a szerkezete és összetétele csak a minket érdeklő raktári jegyzékek felvétele után válna világossá előttünk* Az útmutatóban nem szerepelnek a családi levéltárak* Kutatómunkám szempontjából különös fontossággal birt a Coburg-Koháry család levéltára. Ez a családi levéltár igen gazdag Pest megyei forrásanyaggal ' rendelkezik, mivel a Koháryak birtokához tartozott Kecskeméten kivül egy csomó Pest megyei község is* A levéltár 1114 térképe közül igen sok vonatkozik magyarországi községekre /Heves, Pusztavacs, Mende, Edelény, Bille, Litke, Pestszentlőrinc/* A Coburg-Koháry levéltár jól rendezett és magyarnyelvű lajstromokkal rendelkezik* Eredetileg 7 részre oszlik* Az I* rész a családi okleveleket és a fontosabb jogbiztositó iratokat tartalmazza,, feltehetőleg ebbe sorolták a Koháryak politikai működésével kapcsolatos iratokat is; a II* és III* rész a gazdasági levéltár anyagát alkotja* A Il-ban a birtokra vonatkozó oklevelek és egyéb irományok vannak* Ez a rész 5 kötet lajstrommal és 9 kötet mutatóval rendelkezik, mindegyik átlag 200 lapos* A gazdag magyar vonatkozású anyag illusztrálására megemlitem, hogy az egyik mutatóban Ácsa község neve 2-7szer, Akasztó 37-szer, a Pest megyei Apaj pusztáé 84-szer, Dömsodé