Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Ila Bálint: Egy adatfeltáró és adatgyűjtő tanulmányút / 223–230. o.
- 224 mélettel és gyakorlattal összefüggő kérdéseknek és más kapcsolódó problémáknak a megismerésére, a megmutatkozó különbségek megbeszélésére és értékelésére. Itt emlitem meg, hogy az ilyen látogatásoknak nem lényegtelen eredménye a személyes ismerkedés, személyi kapcsolatok létesülése, vagy a már meglévők ápolása, egymás munkájának* levéltári működési és tudományos terrénumának megismerésé, miáltal tudományos kooperáció létesülhet. És a bevezetésben emiitett két szempont mellett erre mindig törekedni is kell* Ma, amikor a népi demokráciák együttműködésé tudományos téren egyre nagyobb eredményeket ér el, amikor közös konferenciákon tárgyalnak'a tudományos együttműködés lehetőségeiről és közös konferenciákon ismerik meg egymás kutatásainak eredményeit, ennek kétszeres jelentősége van* És ebből a levéltárosok kivehetik 1 részüket és ki is kell venniök, különösen a regionális kutatás területén. Mert éppen a levéltárosok tudják, mennyire széjjel szórt a forrásanyag, mennyire elszóródottan őrzik részben más országok levéltáraiban"is, és mennyivel eredményesebb és egyszerűbb lehet a kutatás, ha azt az érdekelt országok!kutatói, történész levéltárosai közösen végzik* Talán itt emiithetem meg, hogy pl. ahol csak megfordultam Szlovákiában - Pozsonybán, vagy Biccsén - mindenütt nagyon érdeklődtek: mikor jelenik meg Gömör megys cimü munkám befejező"kötete* Szlovákiában örülnének neki, igen tudnák használni. Emellett élénk bizonyítékát adná a két nemzet kulturális együttműködésének. Ez volt az ok, amiért a Szlovák Tudományos Akadémia történeti '-Intézete "másfél évvel ezelőtt a mü befejezése érdekében pártfogó levelet küldött az Akadémia Történettudományi Intézetéhez* A kérdésre, sajnos, nem tudtam választ adni, így továbbítom az illetékesek felé. Mielőtt utam eredményéről részletesen szólanék, hadd mondjam el, milyen barátsággal és mindenre kiterjedő előzékenységgel fogadtak Pozsonyban. Vendéglátóm a Szlovák Levéltári Igazgátóság /Slovenská Archivna' Správa/ volt. Tudományos vezetőjével, Dr. Küsik Mihály igazgató úrral beszéltük meg nagy vonásokban kutatásaim tervét, a részleteket és a I kivitelezést pedig az Igazgatóság tudómányos munkatársával, Dr* Polakovic Domokos úrral. Éz utóbbi volt "mentorom" az egész idő" alatt és messze túlmenően az ilyenkor szokásos "konvenciókon" állott mindenben és mindenkör rendelkezésemre* Elkísért egyhetes vidéki körutamra s mind a kutatás területén, mind egyéb tekintetben mindenről gondoskodott. Csak ennek az igén jó szervezésnek"tulajdonitható, hogy a rövid idő alatt sokat tudtam végezni, hogy a két nappal megtoldott hivatalos két hét alatt befejezhettem munkámat* Pedig a szükséges utazások sem kevés időt vettek igénybe* Ez idő alatt sokat beszélgettünk a szlovák és magyar levéltári gyakorlat légkülönbözőbb kérdéseiről, talán a két legérdekesebb'tárgy volt a levéltári munka tervezése és a kiadványok készitésének kérdése* Szóba került közöttünk a levéltári anyag használatának~és''." megóvásának problémája. Saját tapasztalatom az volt, hogy a kért anyagot mindenütt a lehető leggyorsabban kézbe kaptam. Ha leszámitom ebből a "külföldinek" rendszerint engedélyezni szokott kedvezményt, akkor is legkésőbben egy óra hossza múlva kezemben volt az anyag. Az olomauci állami levéltárban a középkori oklevelekkel foglalkozó kartárs elmondotta, hogy a kutatónak az anyagot minden paginálás nélkül
