Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.
- 220 sáról, de minderről lexikális rövidséggel* A legfontosabb igény e célkitűzésben az volt, hogy a települések lakóinak életét matassák be* Az emberek élete meghatározott településeken /közigazgatási egységekben/ megy végre* Kifejtette, hogy akkor tudjuk helyesen szolgálni a történettudományt és más tudományokat, ha az emberi életviszonyokat, a népesség életét, gazdálkodását meghatározott földrajzi környezetben vizsgáljuk.* Az a fejlődési folyamat, amit a lexikon felölel, nagyon sok törést mutat be* A veszprémi községeknél nem egy egyenes vonalú fejlődés mutat* kőzik, hanem egy visszafejlődő, stagnáló kép észlelhető* A bajokat orvosolni akkor tudják a szakemberek, ha ismerik azokat az okokat, melyek ezen települések stagnálásához vezettek* Egy lexikonban a legfontosabb mozzanatokat kell megragadni, az összes tényezők bemutatására nincs lehetőség* Válogatni kellett a forrásokban és helyesen fejezte ki Bakács István, józan önmérsékletet kellett tanusitani a források közlésénél, amit azután könnyűvé tett* hogy az Akadémiai Kiadó meghatározta az iv~ terjedelmet* Itt válaszolt arra, hogy mindazok a jogos javaslatok, amelyek a települések földrajzi helyzetének pontosabb, világosabb bemutatására vonatkoztak, helytállók* Szerzők megkíséreltek több térképet közölni, meg is rajzoltatták ezeket, de ezek a mellékletek még jobban drágitották volna a kötetet* Ezért került sor elhagyásukra* A jövőben legalább azt a törekvést szeretnénk megvalósítani, hogy a nagyobb településekre vonatkozóan kerüljneke térképek közlésre* Egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek arra irányultak, hogy nagyobb apparátus vegye ki részét az ilyen munkából* Az ő véleménye az, hogy egyetlen további megye elkészítéséhez sem szabad hozzáfogni addig, amig az illetékes megyei szervek a legteljesebb támogatást nem helyezik kilátásba* A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya nemrégiben kiadott egy felhívást azon muzeumok részére, /Vas, Zala, Fejér, Borsod/, amelyek területén ilyen jellegű kutatások folynak, hogy kapcsolódjanak bele a helytörténeti munkába, tartsák hivatali feladatuknak* Jó lenne a feladatokat ugy megosztani,, hogy a helytörténeti lexikon profiljába eső földrajzi anyag gyűjtését a MTA Földrajztudományi intézete, a helynév anyagokét a Nyelvtudományi Intézet végezné* Ilyen szervezettség mellett nagyon könnyű lenne elkészíteni a megyék lexikonait és ha a Tudományos Akadémia vagy más szerv vállalja az ilyen munkák szervezését, előbbre fogunk jutni, A lexikon időbeli cezúrájára vonatkozóan az egyik javaslat az volt, hogy menjünk vissza a mohácsi vész előtti időre és hasznosítsuk azt az anyagot, amelyet Győrffy munkái hoznak, másrészt fogjunk hozzá az okleveles anyag feldolgozásához is* Zala megyénél könynyebb a helyzet, mert rendelkezésre áll Holub anyaggyűjtése* A többi megyénél az szabja meg a lehetőséget, hogy rendelkezésre állnak-e olyan kutatási erők, akik ennek a feladatnak az elvégzésére vállalkozni tudnak* Az eddigi tapasztalatok e tekintetben nem kedvezőek* A másik ok, amiért a szerzők mellőzték az 1526* előtti időszakot az, hogy számszerű források a mohácsi vészt megelőző időszakból nincsenek* Sinkovics professzor azon javaslatával kapcsolatban, hogy célszerű lett volna 1900 előtti és 1940 utáni népmozgalmi adatokat közölni^ Kovacsics József professzor megjegyezte, hogy az 1900 előtti időre vonatkozóan a különböző felekezetek nem egyöntetű anyakönyvezése következtében a népmozgalom tanulmányozása nehézségekbe ütközik, az 1940 utáni adatok pedig a szerzőknek nem álltak rendelkezésre*
