Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 214 ...... > jedelméhez kellett volna igazodniok, Veszprém megye kevés hijján hozzájuthatqtt volna régóta várt monográfiájához is. Természetesen ez már nem a bíráló,'hanem"a lokálpatrióta véleménye* Magát az elkészült műövét tekintve viszont nyugodtan állitható, hogy e sorozat keretében. Veszprém megye alighanem többet nyert a lexikon kiadásával, mint sok más, még csak ezután megjelenő kötettel a helytörténeti kutatás tekintetében eló'bbálló megyéje az országnak. Fentebb emiitette már, hogy egyes összefoglaló tabellák a bevezető fejezetekben szükségesek lettek volna. Hozzátette, hogy «*. bár az itt közölt térképes-grafikonos mellékletek igen jók - néhány még szükséges lett volna a teljességhez. Az egyes települések földrajzi környezetének leírása, lokalizálása /szomszédos települések említésével, különösen pusztánmaradt falvak esetében/, általában hiányzik, A szöveg terjedelmét talán szükségtelenül növelte volna ennek bedolgo*zása. De egy megfelelő jelmagyarázattal, esetleg a jelenlegi községhatárok jelzésével is ellátott térképlapon valamennyi cimszó pontosan, vagy hozzávetőlegesen a helyére kerülhetett volna. Komoly kartográfiai munkával talán még a községek összevonása előtti, illetőleg egyes puszták - elpusztult falvak határait is jelezni lehetett volna, pl, az 1857-es kataszteri lapok alapján, S ez a kívánalom éppen nem kizáró- ( lag a tudományos szakemberek igénye, a közigazgatás helyi és felsőbb vezetői számára legalább annyi a jelentősége. Ha már az illusztrációknál tartunk, a kifogásolt 69 fénykép helyett, melyeket elhagyhatóknak tartott, inkább tipikus települési formákat /belterületek esetleges változásaival/, a közöltnél számosabb régi térképfotót kellett volna adni* Ugy érzi, hogy ennek a lexikális formának egyenesen szüksége van minél több ábrára, eredeti dokumentum teljes vagy részleges közzétételére* Idetartozik még a községpecsétek közlésének kérdése is. Feltétlen helyes volt a fellelhető lenyomatok publikálása, de helyenként átrajzoltatással magát az ábrázolást közérthetőbbé lehetett volna tenni. Sajnálatos azonban, hogy a közzététel előtt a Bakonyi Múzeum igen gazdagnak mondható eredeti pecsétnyomó gyűjteményét a szerzők nem ismerték IllGg* A helynévmagyarázatok elhagyása a pusztán maradt települések esetében meglehetősen sajnálatos. Valamennyi helynév eredeztetése esetén ugyanis a névadásra a település keletkezésének időpontjára vonatkozóan- a teljes anyag ismeretében lehetne általános érvényű következtetéseket levonni, igy viszont a csonkán maradt,, felerészben elkészült névfejtés legfeljebb csak a laikusizü névadásmagyarázat ellensúlyozását adhatja, '••]' Remélhetőleg a kötetből elhagyásra itélt földrajzi helynevek kilátásbahelyezett megjelentetésekor pótolni lehet az elmaradt magyarázatokat s egyszersmind mód nyilik a megye helyneveivel foglalkozó elemző, összehasonlító nyelvészeti-történeti tanulmány megjelentetéséré is» /Itt szükségesnek tartja még azt is megemlíteni, hogy a me-