Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 199 A Német szinészet kora cimü fejezetben /177Q-1818/ a szerző felvázolja a Pozsony és Várasd közötti terület német vándortársulatainak működését összefüggésében a korabeli német kultúrpolitikával és a német társulatok'Magyarországra özönlésének elemzésével* A Magyar és német szinészet harca cimü fejezetben /1818-1860/ a tanulmány a dunántúli városoknak, főként Szombathelynek a magyar színészetért kifejtett tevékenységéről számol be, különösen a Dunántúli Színjátszó Társaság működéséről a reformkor 30~as éveiben, majd a Bach-kori elnyomás alatti helyzetet vázolja* A tanulmány utolsó fejezetében a polgárosodó magyar szinészet vidéki viszonyairól ad számot a Szombathelyi helyzetkép alapján* * Horváth Zoltán: A Sopron megyei községek titkos számadásairól /Soproni Szemle 1964./ A reformkorban több Sopron megyei község bírálja /felhasználva a számadások felülvizsgálatára jogosult földesúri hatóság hanyagságát/ a bevételek egy jelentős részének eltitkolásával un

t titkos, "magányos" pénztárt létesített• A.többségében gazdagparasztokból álló elöljárók azután a jövedelmek egy részéből saját maguk is részesültek /eszem-iszom biróválasztáskor, bucsukor"stbi/, nagyobb részét azonban az egész község érdekében,'a földesúri tisztek és megyei tisztviselők megvesztegetésére fordították, Általában a falu szegényebb lakosait /zselléreket/ nem avatta be az elöljáróság e pénzügyi manipulációjába. Jellemző, hogy a község népe a tiltott kiadásokra kifizetett pénzt teljes egészében'nem követelte vissza birájától^ csupán azt, amit pazarlásnak tartott;"s ez a parasztság józan Ítélőképességére vall, A falu népe megértette, hogy elöljárói az adott helyzetben anyagi alap nélkül aligha szerezhettek volna érvényt a község érdekeinek, és a legtöbb esetben, szembe helyezkedve a feudális hatalmasságokkal, vezetői mellé állt, H,Z • 3í