Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 186 A tanulmány függelékében a szerző közreadja Csongrád megye 1806-ban kiadott rendszabását a "betyárok ellen, a közrendészet tárgyában"* A betyárvilág megitélésében a történetírás nem mondta ki a végső szót, - állapítja meg szerényen a szerző. Az Ítélet kimondásához azonban Szabó lényegeben összehordta az anyagot és ezt a kérdést meg is oldotta* Müvében a fő vonalakat megrajzolta és egyes korok, különösen az 1850-1853. és 1860-1864* évi időszakoknak részletekbe menő helyi adatait is feltártajés értékelte* Azokét a korokét; amikor ez az ügy lényegében megmutatta, hogyan is állunk a befejezetlen polgári forradalom után, a nemzeti elnyomáá teljességének időszakában* Alapos adalékot szolgáltatott ezenkívül az alullévőknek a Habsburg-abszolutizmus rendszerében folyó életéről* Az is érdeme Szabónak, hogy a korábbi hasonló tanulmányokkal szemben, amikor csak egy-egy megye szűk határai közé szorítkoztak, egy egész tájegységre terjeszti ki kutatását, ahol lényegében, ha voltak is némi különbségek a birtokeloszlás miatt - azonos társadalmi és gazdasági feltételek voltak. Sikerült Szabónak a dél-alföldi tájegység múlt század közepétől való fejlődését felvázolni, szinte a 90-es évek kezdetéig. Ezt el kellett végeznie, különben nem tudta volna a betyárság megnyilvánulásának különböző okait megérteni. Az adatok összehordásában a három megye levéltárának,, sőt a városok pl. Szeged levéltárának anyagát jól használta fel. Maga is érzi azonban, hogy még ezen a téren mennyi a teendő. Annyi bizonyos, hogy a helyes útra a betyárok értékelésében a haladó irók tapintottak rá először és a történészek sokáig elhanyagolták a kérdést, vágy egyes esetekben épp ellenkezőleg túlbecsülték azt* Szabó nem esik túlzásba, oda helyezi a kérdést történetírásunkban, ahova az való* Mi a különféle összeírások irataiban lévő anyagra utalunk főleg /az 1850, 1857, I87O. évi népességösszeirásokra/, amelyekben házstatisztikák is találhatók, az 50-es .években végrehajtott közmunkaössz'eirásokra, amelyekben a jószágállományra vannak adatok, A felmerülő kérdések közül megvizsgálandónak tartjuk,, hogy vajon az emigránsok valami keveset is gondoltak-e a szegénylegényekre, mint olyan elemekre, akiket egy esetleges nemzetközi konfliktus'esetén a nemzeti ügy érdekében fel lehetne használni* Miként vélekedett á~külföldi közvélemény az egész"kérdésről? Csupán rendbontó"elemeket láttak-e bennük, akik kompromittálják az ausztriai rendszert? Büszkék vagyunk rá, hogy fiatal levéltárosaink a történetkutatás területén is ilyen példamutató alapossággal dolgoznak, mint Szabó Ferenc is* Oltvai Ferenc