Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Gyimesi Sándor: A helytörténetírás Borsod megyében / 139–157. o.

153 Uj szempontokat hoztak a munkásmozgalom 1919 előtti szakaszának tárgyalásába Lehoczky Alfréd cikkei: Megjegyzések az ózdi munkásmozgalom kialakulásának kérdéséhez; Az 1906. évi miskolci általános sztrájk /Borsodi Szemle, 1962. 6. és 1963. 4-. sz./. Utóbbihoz néhány kiegészítéssel szolgál Gyimesi. Sándor: A miskolci építőmunkások 1906os sztrájkja /Borsodi Szemle, 1963. 4-. sz./. Az 1919-es Tanácsköztársaság története sok embert foglalkoztatott, s különösen a negyvenéves évforduló alkalmából született sok cikk vele kapcsolatban. Az "1919 - Borsodi emlékek" cimii kötet /Miskolc, 1959./ jobbára csak a sajtóanyagra és visszaemlékezésekre támaszkodik. Kisebb részkérdésekkel foglalkozó cikkek /Marjalaki Kiss Lajos: A gesztelyi vöröskatona vértanuk. Borsodi Szemle, 1958, 2. sz.; Kamody László: Adatok a postás vöröskatonák történetéhez. Uo. 1960. 3. sz./ mellett Zádor Tibor nagyobb lélekzetü irását kell megemliténünk /A miskolci munkások harca a Tanácsköztársaság megteremtéséért. Borsodi Szemle, 1959. 2. sz./. A Tanácsköztársaság kultúrpolitikájával foglalkozik Kordos-Csorba-Tóth, Miskolc kulturális élete a Tanácsköztársaság előtt és alatt cimü dolgozata /uo./. A Tanácsköztársaság helyi jogszolgáltatását tárgyalja a Miskolci Állami Levéltárban található iratok és az egykorú sajtó alapján Gyimesi Sándor Adatok a miskolci polgári forradalmi törvényszék történetéhez cimü cikke /Borsodi Szemle, 1961. 4. sz./. A miskolci csata ugyancsak több tanulmány tárgyául szolgált, /Komáromy József: A győzelmes miskolci csata, Borsodi Szemle, 1956. 1. sz. és Fogarassy László: Kerekes József, az 1919-es miskolci csata hőse. Uo., 1962. 1. sz./, de ezek lényeges uj adatot nem hoznak. A két világháború közötti időszak munkásmozgalmának történetével foglalkozik Gazsi József Adalékok Borsod megye munkásmozgalmának történetéhez a Horthy-fasizmus első éveiből. 1920-1921. /Borsodi Szemle, 1961. 1. sz./ cimü tanulmánya. Elsősorban a Tanácsköztársaságot követő megtorlást tárgyalja Rákos Imre irása /A munkásmozgalom történetének néhány mozzanata Borsod megyében az 1923-25-Ös években. Uo. , 1963. 2. sz./ eddig ismeretlen levéltári anyag alapján mutatja be a munkásmozgalom újraéledését a fehér terror első éveinek letargiája után. Az 1944-es partizánmozgalmak, közelebbről a Magyarországi Kommunisták antináci Komitéja /MÓKÁN/ tevékenységéhez közöl forrásanyagot Komáromy József A miskolci MÓKÁN komité dokumentumai cimü dolgozata /HOM évkönyve, 1959-1961./. A munkásmozgalom és a felszabadulás utáni időszak történetére vonatkozóan utalnunk kell egy sajátosan uj műfajra, a propagandafüzetekre. Ezek gyakorlati politikai célok érdekében készültek, hogy az agitátorok és népnevelők számára tényanyagot biztosítsanak érvelésükhöz. Gyakran'szolgálnak történetileg hasznos adatokkal is /pl. A borsodi bányászok múltja, jelene és jövője cimü brossura/, noha szorosabb értelemben véve nem tartoznak a történeti müvek közé.