Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Szinkovich Márta–Benda Kálmán: Látogatás a Pécsi Állami Levéltárban: Szinkovics Márta levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 120–123. o.

- 121 De visszatérve a választásra, nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Táncsicsot éppen a siklósi választókerületben jelölték 1848-ban. Siklós és környéke történetének tanulmányozása, azt mutatja, hogy e vidék népe évszázadok óta harcolt a feudális elnyomás ellen, A nagy dunántúli parasztmozgalom idején, a XVIII. szádadban, Baranyában is több helyütt volt forrongás — különösen a Batthyány—uradaÍrnak parasztjai között. A fegyveres felkelésig azonban csak a siklósi jobbágyok jutottak el. 1766 szeptemberében egy Járó Péter nevű paraszt vezetésével megrohanták a siklósi várat, gyűlölt elnyomásuk jelképét. - De a Rákóczi-szabadságharc idején is a siklósiak azok, akik a kurucok oldalára állnak, szemben pl, a püspöki várossal, a császárhű Péccsel, — Ilyen történelmi előzmények után érthető, hogy a reformkor nagy politikai küzdelmeiben is akadt olyan vezetőjük, aki megmutatta számukra az utat, amelyen járniuk kellett. A 4-8-^as siklósi követ, Táncsics életmüve átvezet bennünket a legújabb karok küzdelmes osztályharcainak történetébe* Hiszen Táncsics volt az

r aki azt mondta: "Ti munkások, ti teszitek tulajdonképpen az álladalmat, ti vagytok a polgári társaság, mert ti dolgoztok, ti művelitek a földet, ti termesztetek mindent, mi élelemre való, ti készitetek mindent, mi az élelmen kivül szükséges, mégis az úgynevezett mivelt, dologtalan osztálynak nagy része csak ugy félvállról, megvetőleg tekint benneteket*.* holott a maguk emberségéből kenyerük sem volna, mert ők csak a ti fáradtságok gyümölcséből élnek, mint a herék..* A dolog természete szerint, kiknek nem tetszhetik a múlt és a jelen? Azoknak, kik elnyomva voltak és vannak,. Kik voltak és vannak leginkább elnyomva? A mindennemű munkások milliói." Baranyában a jobbágyparasztság harcainak folytatója a bányamunkásság volt, - A mec-seki szénmedéncében a XIX* sz,. elején indult meg a szén kitermelése. Azonban az igazi nagyüzemi, kapitalista gazdálkodás a pécsvidéki kőszénlelőhelyek egy kézbe jutásával, a Dunagőzhajózási Társaság bányamüvelése idején alakult ki, A bányászok között mikor indult meg a munkásszervezkedés? .Bányászsztrájkról már 1882-ben tudunk, ez volt az első nagy öszszecsapás a bányamunkások és kizsákmányolóik között* A mintegy tiz évvel későbbi sztrájk 1893-ban azért is nevezetes, mert a bányászok a gazdasági feltételeik mellett azt is követelték, hogy megünnepelhessék május 1-ét, a munkások ünnepét, Ez is mutatja, hogy a pécsvidéki bányamunkások bekapcsolódtak a munkásmozgalom nemzetközi áramlatába. Ez a követelés egyébként elég sok fejtörést okozott mind a pányabáróknak, mind a hatóságoknak* Végül is engedélyezték, ami persze korántsem jelenti azt, hogy a bányászoknak nem kellett a jövőben is ezen nehézségekkel megküzdeniük, ha meg akarták ünnepelni május l-t* Az 189,3-as sztrájkról beszélve, szólnunk kell a brutalitásról, amivel a hatóságok felléptek a sztrájkoló munkások ellen. Itt van a