Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása / 59–102. o.

- 93 szervezet, mentől nagyobbak a föladatai, annál bonyolultabb az a szervezet" /uo. 301-2, l.A Az urak házában Schmerling érvelt a delegációk, mint oly intézmény mellett, amely a központi, birodalmi parlament csirája lehet: "Azon reményben szavazzuk meg tehát a delegácionális törvényt, hogy belőle idővel birodalmi képviselet fog kifejlődni, amely a császári birodalom valamennyi részét összefoglalja, s hogy ezen birodalmi képviseletben az összes fajok majd kezet nyújtanak egymásnak egyértelmű munkássághoz." /Uo. 318. 1./ 56» Erre a tényre is utaltak az osztrák parlamenti vita során. Skene morvaországi képviselő szerint "lehetetlen, hogy egyes tartományok kis képviseleteinek hatalmuk legyen a korona és az adminisztráció ellenében, s csak akkor találhatni súlypontot, ha az egész nép összeáll és képviselői utján gyakorolja az ellennyomást a koronára és az adminisztrációra. Ezt a törvényjavaslat egészen föladja - mondja Skene nem érdektelen fejtegetése során -, ezentúl nem lesz hatalom a kormány ellenében..." /Uo. 290. 1. Kiemelés tőlem. K.M,/ 57é Ez, kétségtelenül, elsősorban annak a következménye, hogy az osztrák törvény a magyar alapján készült, s a Lajtán tul feleslegesnek érzett, politikai sallangon kivül a stiláris sallangot is kiszűrte. Egyébként az osztrák törvényből nemcsak a delegációkról szóló résznél, hanem a törvény bevezetésében is hiányzik az a hosszadalmas, történeti-politikai eszmefuttatás, amely a magyar törvény részletes indokolásaként annak bevezető paragrafusait kitölti. A két törvény fogalmazata közti nagy eltérés idők folyamán igen sok félreértésre, szándékos félremagyarázásra, sértődésre adott okot, 1908-ban, amikor a birodalmi miniszteri cinek közül a kormányra jutott magyar ellengék és a közös minisztérium között már az előző években fellángolt vita kiélesedett, Wekerle Sándor miniszterelnök a baj okát a magyar és az osztrák törvény egymástól eltérő szövegezésében jelölte meg. /Olv.: Stenógraphische Sitzungsprotokolle der Delegation des Reichsrates. Wien, 1908. 981-2. 1,/ 58. Eöttevényi Nagy, i.m. 220. 1. - A két törvény beható elemzése: ^Qlger, Iván: Der staatsrechtliche Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn. Leipzig, 1911. A kötet végén a két szöveget párhuzamosan közli. A delegációkra vonatkozó paragrafusok a 322 és köv. !• 59. I867. XII. 21-i törvény 6. §-a: "Das den Vertretungskörpern beider Reichshalften /dem Reichsrate und dem ungarischen Reichstage/ zustehende Gesetzgebungsrecht wird von denselben, insoweit es sich um die gemeinsamen Angelegenheiten handelt, mittels zu entsendenden Delegationen ausgeübt." 60. Amikor 1906-ban arról volt szó, hogy a delegációk tagjai mint törvényhozók megjelenjenek-e hódoló tiszteletadáson az uralkodó előtt, Holló magyar delegátus kijelentette, hogy résztvesz a tisztelgő küldöttségben, de a jövőben a delegációnak minden olyan