Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Útmutató Heves és Külső-Szolnok törv. egyesült vármegyék nemesi közgyűléseinek irataihoz / 39–56. o.

-4-7 ­Bár az iratok 1335 évvel kezdődnek, mindössze 2 drb eredeti kö­zépkori oklevél van bennük. Ugyanis 1683-ban a Murány várába menekitett levéltár elégett, ezért van az 1683 előtti évekről mindössze k fraktur csomó, feltehetően később került a levéltárba, egészben véve szegé­nyes juridikus tárgyú idegen anyag. Heves megyei kiadványt vagy hozzá intézett beadványt alig találunk benne, hanem bünperben, határperben, török pusztitások ügyében lefolytatott tanúkihallgatásokat, nemesség­igazoló okmányokat, 1683-tól, az égés után kezdődik a tulajdonképpeni megyei anyag. A kir.kancellária, nádor, katonai főhatóságok rendeletei, Eger város vagy a községek kérvényei adó-és porció, terméhyszolgáltatás, katonai beszállásolás, fuvarozás, neoaquistica ügyeiben. A megyei nótárius az akta hátlapjára rávezeti az érkezés napját és ha a gyűlés elé került, a gyűlésen való kihirdetés tényét és annak időpontját. Az intézkedés szö­vege a jegyzőkönyvben van, nem az aktán, az akta csak hátiifiti elinté­zést - indorsatiót - nyert. A 18. század első felében is az indorsált kancelláriai rendeletek teszik ki az iratanyag túlnyomó részét. A megyei hatóságok sajátkezdeményezésü aktáit az alispáni commissiók, exmissiók és a reájuk adott hivatalos tudósitások vagy tanúkihallgatások képvi­selik. Az érdemi intézkedést kivánó felsőbb rendeletekre adott jelene test nem irat-fogalmazvány alakjában rögzitették, hanem a válasz teljes szövegét bevezették a jegyzőkönyvbe. A magánfelek beadványain is szűk­szavú hátirati elintézés olvasható. A megye a neki alárendelt személyek­kel - pld. jobbágyokkal, jobbágyközségekkel - csak szolgabiráin keresz­tül levelez. A járási szolgabiró közölje vele ezt és ezt. A tekintélye­sebb magánfél már tetszetősen megfogalmazott választ kap s ennek szö­vege is a jegyzőkönyvben van, nem az aktán. Más megyebeli hatóságok­kal, más megye területén lakó magánszemélyekkel az illetékes megye gyű­lésein keresztül történik a hivatalos érintkezés. Mindezek ellenére az iratok jelentős része mégsem kapott indor­satiót a 18.sz.első felében, mert ezeket nem a közgyűlés vagy részgyü­lés tárgyalta, hanem a vármegyének más szerve. Nagy tömeget képviselnek a megyei adószedői hivatal adókivetési iratai, dicális és taxás össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom