Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása / 59–102. o.

- 78 életének zavartalansága. Az sem közömbös probléma, hogy az összevissza húzó erők harcában, éppen, mert hiányzott parlamenti ellensúlya, valóban az alkotmányos életnek vált-e eszközévé, vagy modern formái mögött avult, abszolutista kormánymódszerek érvényesülhettek. Más szóval: szándékosan, vagy szándéktalanul nem teremtettek—e olyan apparátust, amely a változó társadalmi-politikai viszonyoktól függetlenülve, az addig abszolutista kormányzásnak legalább elemeiben való prolongálására alkalmas műszerré lett. Az igy felmerülő kérdések summája az, hogy a Monarchia uj szerkezete s benne különösen a közös minisztertanács a Monarchia sorsát alakitó, történeti erők sorában milyen szerepet játszott? Lényegében mind a magyar, mind az osztrák kiegyezési törvény negativ formában határozta meg a közös minisztertanács feladatkörét és illetékességét. Azt mondták meg, hogy mit nem csinálhatnak és mibe nem avatkozhatnak, Ez a negativ formula törvénybeli és a törvényben létesített intézménybeli kifejeződése annak az ellentmondásos, politikai helyzetnek, amelybe Deákék kiegyezéses vállalkozásukkal kerültek. A tizenötös albizottság 1866. június 4-i ülésén erre mondta Nyáry: "Nehéz falat; nem tudtuk eddig lenyelni." Deák ui. a közös minisztérium felállítására vonatkozó javaslatát igy indokolta: "A jelen országgyűlés feladata bebizonyítani, hogy a mi jogaink mellett fennállhat Ausztria."^

2 A közös minisztérium hatáskörének negativ körülírása s az, hogy egyszerűen meg sem kísérelték feladatköre tartalmának pontos, pozitív definiálását, a "mi jogaink

" vélt védelmének volt a következménye. Deák - Lónyay naplója szerint - így diktálta kiegyezéses elképzeléseinek ide vonatkozó alapelveit: "1. Felelős legyen mind itt, mind L./ajtán/ t./ul/ a kormány; legyen alkotmány... Legyen felelős minisztériuma mindkét félnek; ezen kivül legyenek közös miniszterek, akik a közös ügyeket kezelnék; a közös miniszterek ne lehessenek a L./ajtán/ túliak miniszterei."83 Deák alapelképzelése, sajátos módon, csak a Habsburg-birodalom két fele kormányának felelősségéről tudott. A közös miniszterek feladata, a Deák-i koncepcióban, nem több, mint a közös ügyek kezelése. A közös minisztérium feladatkörének e szegényesen megfogalmazott pozitívuma ment át negativ formában az I867. évi XII. t.c. 27. §-ába. Ahogy a delegációk felemás intézményének megteremtése, akképp a közös minisztérium felállításának ugyancsak felemás körülményei, a lényeget kerülgető, határozottan kimondani nem merő fogalmazás egyaránt a birodalmi gondolat és a magyar önállóság elvének kibékithetetlenségét tükrözték. X Miképpen jött mozgásba, hogy indult el utján ez a birodalmi kormányszerv, amelynek funkcióját és hatáskörét ugy szabták meg alkotói, hogy csak azt irták elő: mit nem tehet, mibe nem avatkozhatik