Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása / 59–102. o.

- 59 ­TÖRTÉNET/ ADATTÁB Komjáthy Miklós: A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS KIALAKULÁSA I Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó fél évszázadának legfőbb kor­mányzati szerve, az un. közös minisztertanács első világháborús ülés­jegyzőkönyvei nemcsak az egykori császár-királyság s a területén élt népek, hanem, a világháború földrészeket átfogó jellegéből következő­en, Európa, sőt kis részben, mgndhatni', a világ történetének is érté­kes forrásanyaga. Sokrétű és sokféleképpen felhasználható anyag, hisz egy nagyhatalom legmagasabb szintű/ügyintézéséből származik, amelynek során nem egyszer világproblémák kerültek megvitatásra. A Monarchia napjai, amikor a háború kitört, meg voltak számlál­va. Az események rohanásával párhuzamosan vesztett a birodalom jelentő­ségéből s egyre sulytalanodva zuhant az összeomlásba. Egy pusztuló, elerőtlenedett állam iratemlékei a történetírás számára azok miatt a tanulságok miatt is igen értékesek, amelyek egy egészségtelen társada­lom beteg államszervezete egyre jobban akadozó működésének megfigyelé­séből adódnak. Ezen túlmenően a Monarchia közös minisztertanácsának jegyzőkönyvei azért is, mert a Monarchia romjain uj államok keltek életre, amelyeknek problémái már ott villództak a miniszteri konferen­ciák világháborús vitáiban. A jegyzőkönyvek felhasználását és megértését kivánom megkönnyí­teni azzal, hogy ismertetem a jegyzőkönyveket létrehozó szerv, a közös minisztertanács keletkezését és működését. Állandóan figyelve arra, hogy a Monarchia közös minisztertanácsa nemcsak terméke a történeti vi­szonyok alakulásának, hanem az események során, szüntelenül változó formáiban, maga is történetformáló tényezővé vált. Feladatom lényegé­ben hivataltörténelmi probléma megoldását kívánja, szoros összefüggés­ben a vizsgált intézmény működése során kitermelt iratféleség, a jegy­zőkönyvek forráskritikájával. Szólnom kell tehát az Írásbeliségnek er­ről a sajátos termékéről, amely sorsdöntő elhatározások dokumentuma­ként nem egyszer nemcsupan forrása a történetírásnak, hanem mint a leg­magasabb szintű ügyintézésnek az eseményekbe valamiképpen beavatkozó, a történet menetét, ha csak alig észrevehetően is, befolyásoló terméke,

Next

/
Oldalképek
Tartalom