Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

- 54 melyet a levéltárosnak és történésznek is figyelembe kell vennie. A két szempont között meg kell találni a helyes összhangot. Ugy kell korlátozni a kutatást, hogy érettségi előtt ne kaphasson senki engedélyt. Ezen túlmenően is csak bizonyos felkészültséggel, megfelelő megbízatással biroknak kell engedélyt adni. Természetesen van olyan anyag is, amiben egyáltalán nem kell kutatást engedélyezni. Az állam és köz érdeke megkeresni a legszélső határt, ameddig a tudományos érdekeket képviselő és a köz érdekét szolgáló kutatók engedélyt kapjanak. Ehhez természetesen az anyagnak megfelelően rendezve kell lennie, hogy megállapítható legyen, milyen irat adható ki és milyen nem. =•' A beszállításoknál azt tűzte ki célul az osztály, hogy a rendezés lehetőleg már az irattárakban történjék meg. Vannak, "már hasznos tapasztalatok /NIM, KGM és más minisztériumokban is/, miként kell az iratanyagot levéltáros irányításával az iratképző szerveknél rendezni beszállitás előtt. Kitér a dobozolás kérdésére. Nehéz ugyan a dobozok beszerzése, de ők már csak dobozoiással raktároznak, a minisztériumok már igy szállitják be, sőt kint is abban tárolják az anyagot. Nem ért egyet azzal, hogy ez még csak kezdeti elképzelés. Az iratokat védi és olcsóbb, mint a lemez és a heveder. A rendezés kérdésével kapcsolatban Szedő elvtárs helyesen mondotta, hogy az iratanyagok rendezésénél döntő szempont a korszakok elhatárolása. A fondjegyzékekben bizonyos vállalatoknál, tanácsi szerveknél a korszakhatár pl* nem 1945» hanem az államosítás, vagy tanácsositás időpontja. Ezt az álláspontot felül kell vizsgálni és a korszakhatárt 19^5-hen megszabni, következetesen, mindenütt az országban. Néhány példát emlit az ezekből adódó félreértésekre, hibákra. Terveink nem veszik eléggé figyelembe, hogy világszerte az irodamunkában és iratképzésben forradalmi átalakulás korát éljük. Az eddiginél komolyabb mértékben kellene foglalkozni az uj technika által előálló forradalmi ujitásokkal: pl. lyukkártyákra veszik már az anyagokat, azt is rövidesen be kell gyűjteni stb. Ezen ujitások sajátsága, hogy egy ideig lappanganak, aztán kirobbannak, s mi itt állunk, nem tudjuk majd mit kezdjünk az anyaggal. Fel kell készülnünk a jövő feladataira. Az alapleltár statikus volt eddig. A mi fondjaink azonban állan^ dóan változnak, gyarapodnak, selejtezzük, rendezzük azokat. Az osztály emiatt kidolgozott egy uj, dinamikus alapleltársémát. Ezt szívesen rendelkezésükre adja a vidékieknek is, ha nekik is megfelel, használják. Kársai elvtárs elmondta a távlati tervét. Nincs eléggé figyelembe véve benn. a szocialista korszak problematikája. Egyre több az iratanyag, s ez az emberi fejlődés, kultúra eredménye. Az a véleménye, hogy ezen ugy kell és lehet segiteni, hogy minél több dokumentációs gyüjte-