Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

- 44 dossziékban gyűjtsék. A már nem működő szervek számára nem szükséges ilyen dossziékat nyitni, elég, ha azokra vonatkozó nyilvántartásokat közösen /esetleg szervtipusonként/ őrzik, c/ Az értékminimum elvének levéltári alkalmazása terén egyesek óvatosságra intenek, mások arra hivják fel a figyelmet, hogy ezt az elvet a polgári kori szervek esetében is alkalmazni lehetne, s ezáltal a levéltárak jelentős férőhelyet nyernének. Az értékminimum elvének alkalmazásával kettős célt kivanunk elérni: egyrészt a levéltárak irattárellenőrző munkáját kivánjuk célszerű korlátok közé szőri tani, másrészt raktári férőhelyet kivanunk felszabadítani a valóban történeti értékkel biró iratanyag számára. A bizottság is ugy véli, hogy az értékminimum feletti szervek jegyzékét időnként revizió alá kell vonni, és esetleg értékminimum fölé sorolni olyan szerveket, amelyeket korábban ez alá soroltunk, de amelyek jelentősége időközben megnőtt. A levéltárak egyes polgári kori szervek teljes iratanyagának kiselejtezését is javasolhatják a Levéltári Osztálynak, d/ Az ügykörjegyzékek alapján történő selejtezésekkel kapcsolatban az Országos Levéltár főigazgatója megjegyzi, hogy jobbnak tartaná, ha irattári tervek szolgálnának a selejtezés alapjául, és ügykörjegyzék csak ott készülne, ahol irattári terv nincsen. Ezt a kivánalmat magunkévá téve, az irányelveknek e pontját megfelelően módositottuk. A Pécsi Állami Levéltár szerint irattári terv készitése általában jelenleg nem reális igény, annak ellenére, hogy néhány szerv már ma is készit ilyent, A legfontosabb szervek esetében azonban mindenképpen törekednünk kell arra, hogy ilyenek készüljenek. Többen felhívják a figyelmet a szakminisztériumok által kiadott ügykörjegyzékek hibáira és hiányosságaira, valamint arra a körülményre, hogy az ügykörjegyzékek módositásába a gyakorlatban nem mindig szólhatbele a levéltár. Ugy gondoljuk, hogy a készülő levéltári törvény megjelenése ezen a helyzeten is változtat majd, e/ Az az elv, hogy a működő szervektől a levéltárak csak az állandó megőrzésre érdemes iratanyagot vegyék át, eddig nem minden esetben érvényesült, és kétség merült fel atekintetben, hogy a jövőben érvényesülhet-e, hiszen ez nagymértékben múlik, az irattermelő szervek munkájának színvonalán, Ugy gondoljuk azoban, ez mit sem változtat azon a követelményen, hogy a levéltáraknak erre törekedniük kell. Azzal a másik követelménnyel kapcsolatban, hogy a tartós megőrzésre érdemes iratokat viszont a levéltáraknak a legrövidebb időn belül át kell venniük, amennyiben azok megőrzése az irattermelő szervnél nem látszik biztosítottnak, többen megjegyzik, hogy erre a levéltárak férőhely hiányában nem képesek. Elsősorban természetesen az irattermelő szerveknek meguknak kell irataik megfelelő őrzéséről gondoskodniuk.