Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

- 26 véltári kutatást nem folytathat, tehát vagy Ügyviteli szabályzatunkon kellene módositani, vagy a középiskolai pályázatok kitűzésében alapvető változásokat eszközölni. Kosáry Domokos a levéltárak struktúrájáról, a fondok kialakításáról és az ezt tükröző fondjegyzékekről beszélt. Birálat tárgyává tette az Országos Levéltár gyakorlatát, amely nem különbözteti meg a véglegesen és ideiglenesen kialakitott fondokat, viszont a fondok megszámozását egy megszakítatlan hosszú számsorban rögzitette. Az utólag kibontandó fondok a megfelelő helyükre igy már nem oszthatók be. A területi levéltárakban kívánatosnak tartja a nemesi közgyűlési fondnak II. József előtti és utáni szétválasztását. Végül felveti, hogy a könyvtárosok RMK-jához hasonlóan valamiféle RML kialakítása is szükséges lenne. Komor óczy György hozzászólásában hiáinyolta, hogy Szedő elvtárs beszámolójából kimaradt a levéltáraknak a társadalmi munka szerkezetében, az állami munka struktúrájában elfoglalt helyzetének ismertetése, továbbá a népgazdaság és a népmüvelés fokozottabb támogatásának ábrázolása. Hangozhatta továbbá az ujabb levéltári törvény megalkotásának szükségességét, "az Ügyviteli szabályzatra már három éve várnak a levéltárosok." Kifogásolta, hogy a levéltári beszámoló fölöslegesen sok statisztikai adatszolgáltatást kivan meg a levéltárigazgatóktól. Végül a vidéki levéltárosok kiadványainak a felkarolását kérte és a helytörténeti munkák jobb és levéltárakra alapozott megszervezését hangsúlyozta. Komjáthy Miklós beszámolt a módszertani kollégium keretébe tartozó uj Hungarica Bizottság megalakulásáról. Ennek feladata Magyarország határain kivül'található magyar vonatkozású levéltári anyag feltárása, ennek filmen való összegyűjtése és e munkákról a Levéltári Osztálynak teendő szakvéleményezés, A Hungarica Bizottság elsősorban a volt magyar területek levéltári anyagával, másodsorban a Magyarországot idegenből igazgató központi szervek iratanyagával foglalkozik. Harmadsorban számbajöhetnek olyan országok levéltárai is, amelyek bármilyen magyar vonatkozású anyagot tartalmazhatnak. E célból számbaveszi az előbb emiitett iratokról készitett leltárakat, levéltári útmutatókat és egyéb segédleteket, javaslatot tesz a LOK által külföldre küldendő levéltárosok munkafeladatának kijelölésére. Egyelőre nem foglalkozik azonban a határainkon kivül élő közel 5 milliónyi magyar köz- és magánélete során termelt forrásértékű iratok gyűjtésével és nyilvántartásával. Ort János felszólalásában az iratselejtezések gazdaságosságának szempontját hangsúlyozta. Szerinte akkor gazdaságos a selejtezés, ha naponta átlag mintegy 0.15 ifm. befogadóképességű férőhely szabadul fel a selejtezéssel, ami például 50% selejtanyagnál napi 0.30 ifm. iratanyag átselejtezését jelenti. A selejtezés gazdaságosságának kiszámításánál figyelembe kell vennünk az épület és állvány-