Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Útmutató Heves és Külső-Szolnok törv. egyesült vármegyék nemesi közgyűléseinek irataihoz / 39–56. o.

- 40 peres eljárás céljára tartani szokott különböző birói székekkel, melyeket alkalmas összefoglaló elnevezéssel Ítélőszékek néven emiitünk. A megyegyülés különböző formái között legfontosabb és 'legrégibb a közgyűlés, generális congregatio, mely a középkor óta működött. A megyegyülés IJ, József alatt 1786-1790 között a megyei önkormányzat felfüggesztésének időszakában szünetelt, majd 170-től 1848 májusáig ismét működött s a rendiség megszüntetése, illetve a 48-as megyei bizottmány felállitása következtében szűnt meg véglegesen. Felettesei az országos főkormányszékek: elsősorban a helytartótanács, továbbá a kancellária, kamara, tábla stb. Alárendelt szervek: az alispán, járási szolgabirák, valamint a többi vármegyei, járási és községi közigazgatási szervek. ." A megyegyülések tagja - elvileg - minden megyebeli igazolt nemes, akinek neve a megyebeli nemesek lajstromában szerepel. A 19. század elején a megyegyűlésen szavazati joggal birok - voksolók - lajstromában a honoráciorok - tisztesbek - neve is olvasható. Ezek voltak a papok, jegyzők, ügyvédek, tanárok /tanitók nem!/, gazdatisztek s egyéb iskolázott és tekintélyesebb állásban lévő nemnemes származású egyének. A megyegyülés.területi illetékessége Heves vármegyére, valamint az 1569i52.t.c. alapján Hevessel törvényesen egyesitett Külső Szolnok vármegyék területére terjedt ki. A megyegyülés hatáskörébe tartozott az önkormányzat, a saját belügyeiben való intézkedés joga, .továbbá a területi igazgatás ténykedései: u.m. a szorosan vett közigazgatási, katonai, adózási, pénzügyi, úrbéri, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, közlekedési, vallásügyi, egészségügyi, jóléti stb. ügyek, valamint a perenkivüli jogszolgáltatás ténykedései. Hatásköre inkább szokásjogon alapult, törvényben pontosan körülirva nem volt, legfeljebb a 19. század elején kidolgozott vármegyei ügyviteli szabályzatok adtak erről pontosnak még nem tekinthető körülirást. A közigazgatási megyegyülések iratanyagának a levéltár többi irataitól való elkülönítését Liszkay Miklós, a megye első levéltárosa indította el 1768-ban. Ezt megelőzően a levéltár egész