Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Kállay István: A bécsi Városi Levéltár jubileumi kiállítása / 281–285. o.

- 283 A levéltár élén 1828-tól kezdve levéltárigazgató állott. Ebben az időben a korábban tárgy szerint rendezett iratokat és okleveleket időrendbe rendezték át és indexeket készítettek róluk. 1863. május 8-án született a városi tanácsnak az a döntése, mely a levéltár és az irattár különválasztásáról beszél. Ezt a döntést azonban csak 1890-ben hajtották végre. A kiállítás levéltártörténeti részén belül külön tárlók mutatják be az iratok levéltári őrzésének és feldolgozásának módját, azok levéltározásával kapcsolatos kérdéseket. A kisérő szöveg szerint az iratok keletkezésük szerint három csoportra oszthatók: 1./ a szűkebb értelemben vett levéltári állagok, melyek szervesen jöttek létre /pl. a városi kórház később átvett anyaga/, 2./ gyűjtemények /hagyatékok, címgyűjtemény, családtörténeti gyűjtemény stb/, 3./ az igazgatás állagai, melyek a korhatár elérése után levéltárba kerülnek. Az utolsó 75 év az iratok olyan mértékű növekedését hozta magával, hogy a városi levéltár a legnagyobb helyhiánnyal küzdött. A növekedést frappánsan példázza az 1963. évi ^7»525 iratcsomó-az 1922. évi 2200 iratcsomóval szemben. A helyhiány megszüntetésére 1958-ban a városi tanács külön épületet szavazott meg a levéltár számára. A határozat alapján egy ko rabbi iskolát építettek át levéltári célokra. Az uj levéltár két háromemeletes épületből áll. A régi iskola elsősorban uj födémeket kapott, melyek 1250 tonna terhelést birnak el. Az állványok magassága 224-229 cm, a folyosók szélessége 80 cm. Az állványok mélysége 42 cm, állitható polcokkal. Az állványok teljes hossza 12,000 folyóméter. A raktárhelyiségek mellett 13 négyzetméter munkaszobát, illetve 51 négyzetméter feldolgozóhelyiséget képeztek ki, ahol a frissen begyűjtött iratokat helyezik el. Külön helyiség készült a könyvkötőmühely