Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Komjáthy Miklós–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltár Középkori Osztályán Dózsa György kivégzésének 450. évfordulóján: Komjáthy Miklóssal, az Országos Levéltár osztályvezetőhelyettesével beszélget Benda Kálmán / 243–249. o.

- 244 látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül rohanjatok és siessetek Cegléd mezővárosába,., hogy a gonosz nemeseknek erejét ... korlátolni és megfékezni tudjuk." Dózisa^ György 1514. május 10-én, Cegléden kelt, a parasztokat hadbahivó parancsát hallottuk Dr. Komjáthy Miklós ^kandidátus , az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének őre tolmácsolásában. 450 éve annak, hogy Temesvárt 1514. július 20-án a győztes nemesek embertelen kinzások közepette kivégeztették Dózsa Györgyöt és alvezéreit. A magyar parasztság nagy fegyveres próbálkozásaj hogy sorsán könnyitsen és emberibb életet vivjon ki magának, mindössze néhány hónapig tartotta magát a túlerővel szemben, hősi elszántságuk lángjának fénye azonban átvilágít hozzánk az évszázadok távlatán, A jólismert események szinte újra élednek, ahogy a levéltárban fennmaradt iratokat lapozgatjuk. Sajnos, igen kevés irat maradt ránk a Dózsa-forradalomról s az is egyoldalúan világítja meg a 450 év előtt}., tragikus eseményeket. Hisz abban az időben csak olyan ügyeket foglaltak hivatalos Írásba, amelyek a főurak, főpapok, papok és nemesek jogaira, birtokaira vonatkoztak. Még a nemesek közül is kevesen, a parasztok meg egyáltalán nem tudtak irni. "Ki irja fel keserves könnyeinket" - panaszolta Tiborc is a Bánk Bán-ban. Az okleveles adatok, a hivatalos iratok alapján meg se lehetne irni a parasztforradalom teljes és összefüggő történetét. A parasztháború eseményrendjét az irodalmi jellegű krónikák, históriás énekek, egykorú történelmi följegyzések őrizték meg. Ezek tájékoztatnak bennünket a parasztok céljáról, vezetőik, mindenekelőtt a származásáról az egykorúak által mindig csak székelynek nevezett Dózsa egyéniségéről. Ahogy nem oklevél őrizte meg számunkra Dózsa állítólagos ceglédi beszédét sem, amely ha betű szerint nem is, de a lényegét tekintve nyilván hiven tükrözi 1514 felkelő parasztjainak törekvéseit. "Nem is a természet, de igaztalan szerencse és emberi kapzsiság teremtette a szolgaságot. Polgártársai vagytok a magyar nemesség-