Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 117 Az iratok őrzése, rendbentartása a jegyző /Stadtschreiber, notarius.syndicus/ kötelessége volt. A jegyzőt persze - akárcsak a megyéknél - elsősorban az önkormányzat ügyvitelében ráháruló feladatok foglalták le. így érthető, hogy az évről-évre szaporodó iratanyag eltekintve a különös gonddal őrzött privilégiumoktól, jogbiztositó iratoktól - sok városban nem kielégitő rendben kezeltetett és őriztetett. Erre a körülményre a városokba kiküldött királyi biztosok figyeltek fel elsőnek. A szabad királyi városok ugyanis a király földesurasága alá tartoztak, őket a korona javainak, birtokainak /peculia regni coronae/ tekintették s bár széleskörű önkormányzattal rendelkeztek, magukválasztotta tisztségviselőik intézték területükön az igazgatási és bíráskodási teendőket, a királyi hatalom a XVII. sz. második felétől kezdve mindinkább igyekezett legfőbb felügyeletét valóban hatékonnyá tenni és a magyar kamara utján rendszeresen gyakorolni. Ezért küldött ki évenként egy-egy kamarai tanácsost királyi biztosként a városok gazdálkodásának, ügyintézésének felülvizsgálatára, a tisztujitás lefolyásának ellenőrzésére. A királyi biztosok a városi igazgatás általános ellenőrzése során a városok levéltárait is megtekintették, s amennyiben a levéltár állapotát nem találták kielégítőnek, utasitották a tanácsot megfelelő intézkedések megtételére, így a Sopronba az 1691. évi tisztújításra kiküldött királyi biz5 tos a rendezetlen irattár rendbeszedését ajánlotta a tanácsnak, 1694—ben pedig már határozottan felhivta a tanácsot az iratok mie6 lobbi rendeztetésére s további rendbentartására. Sok eredménye azonban nem volt a felszólításoknak, mert az I696. évben kiküldött királyi biztos kénytelen volt meghagyni a tanácsnak, hogy végre tegyen 7 eleget az iratok rendezését kivánó királyi biztosi rendeleteknek. Különösen Péterffy János Ferenc kamarai tanácsos ismerte fel a városi iratanyag rendbentartásának fontosságát s azokban a városokban, ahol királyi biztosként munkálkodott, minden alkalommal intézkedett az iratok megfelelő kezelése, megőrzése ügyében is. 1699-ben Körmöcbányán részletes utasitásban szabályozta, hogyan lajstromozza, rendezze és helyezze el a jegyző az iratokat. Az utasitás szerint a jegyző köteles könyvet vezetni a felsőbb kormányszervektől /királyi kancellária,