Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 117 ­Az iratok őrzése, rendbentartása a jegyző /Stadtschreiber, no­tarius.syndicus/ kötelessége volt. A jegyzőt persze - akárcsak a me­gyéknél - elsősorban az önkormányzat ügyvitelében ráháruló feladatok foglalták le. így érthető, hogy az évről-évre szaporodó iratanyag ­eltekintve a különös gonddal őrzött privilégiumoktól, jogbiztositó iratoktól - sok városban nem kielégitő rendben kezeltetett és őriz­tetett. Erre a körülményre a városokba kiküldött királyi biztosok fi­gyeltek fel elsőnek. A szabad királyi városok ugyanis a király föl­desurasága alá tartoztak, őket a korona javainak, birtokainak /pe­culia regni coronae/ tekintették s bár széleskörű önkormányzattal ren­delkeztek, magukválasztotta tisztségviselőik intézték területükön az igazgatási és bíráskodási teendőket, a királyi hatalom a XVII. sz. második felétől kezdve mindinkább igyekezett legfőbb felügyeletét valóban hatékonnyá tenni és a magyar kamara utján rendszeresen gya­korolni. Ezért küldött ki évenként egy-egy kamarai tanácsost királyi biztosként a városok gazdálkodásának, ügyintézésének felülvizsgálatá­ra, a tisztujitás lefolyásának ellenőrzésére. A királyi biztosok a vá­rosi igazgatás általános ellenőrzése során a városok levéltárait is megtekintették, s amennyiben a levéltár állapotát nem találták ki­elégítőnek, utasitották a tanácsot megfelelő intézkedések megtételé­re, így a Sopronba az 1691. évi tisztújításra kiküldött királyi biz­5 tos a rendezetlen irattár rendbeszedését ajánlotta a tanácsnak, 1694—ben pedig már határozottan felhivta a tanácsot az iratok mie­6 lobbi rendeztetésére s további rendbentartására. Sok eredménye azon­ban nem volt a felszólításoknak, mert az I696. évben kiküldött kirá­lyi biztos kénytelen volt meghagyni a tanácsnak, hogy végre tegyen 7 eleget az iratok rendezését kivánó királyi biztosi rendeleteknek. Különösen Péterffy János Ferenc kamarai tanácsos ismerte fel a váro­si iratanyag rendbentartásának fontosságát s azokban a városokban, ahol királyi biztosként munkálkodott, minden alkalommal intézkedett az ira­tok megfelelő kezelése, megőrzése ügyében is. 1699-ben Körmöcbányán részletes utasitásban szabályozta, hogyan lajstromozza, rendezze és helyezze el a jegyző az iratokat. Az utasitás szerint a jegyző köte­les könyvet vezetni a felsőbb kormányszervektől /királyi kancellária,

Next

/
Oldalképek
Tartalom