Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Heves megye úrbéri és újabbkori tagosítási iratai / 1–19. o.

- 3 nyi az urbárium szerint járt volna nekik, a többletföldekből, vagyis az un. maradványföldekből - uj telket kellett alakitani. 3. Az arányosítás Amely községnek nem egy, hanem több földesura van, ezek un. közbirtokosságot képeznek. A szántóföldekre és rétekre vonatkozó közös földesuraságot rendszerint még az úrbérrendezés előtt megszüntették, az un. sequestratio, birtokfelosztás utján, de a közlegelőt, erdőt, korcsmát, mészárszéket a legtöbb közbirtokosság a 19. század első felében is közösen használta. A közös haszonvételek mindenütt aránytalanságot, visszásságot szültek, ezért a földesurak un. arányositási - proportionális - per utján igyekeztek egymás közt felosztani közös haszonvételeiket. A közös haszonvételeket és az urbériséget a törvény az aránykulcs - proportio - szerint osztotta fel, ezt pedig a közös őstől való leszármazás, vagy a birtokvásárláskor szerzett részarány döntötte el. A sequestratiós, proportionális eljárásokat számos törvény szabályozta. Az erdők felosztásának módját az 1807. évi 21.t.c. irta elő. Ettől kezdve gyakorivá váltak az arányosítások. 4. Az úrbéri rendbeszedés Az urbári telki állomány mennyiségében, a nem szorosan úrbéri természetű földek, irtások, maradványföldek, foglalásföldek birtokbavétele folytán, az úrbéri telki állomány egy részének a földesúr által történő kisajátítása folytán, uj jobbágyok telekreülése folytán az úrbérrendezés után változások következhettek be, bármelyik fél előnyére vagy kárára. Az úrbéri állományban feltűnt hibák kiigazítására az úrbéri rendbeszedés, szabályozás, - regulatio, rectificatio - adta meg a lehetőséget. Miután az úrbéri tabellák területadatainak hibás volta rendszerint a mérnöki felmérés alkalmával vált ismeretessé, a regulációs eljárások kezdetben a bemondásból eredő hibák kiigazítását célozták. Később, a 19. század elején és közepén az urbériséggel kapcsolatos panaszát vagy igényét mindegyik fél az úrbéri rendbeszedés segítségével akarta törvényes formában kieszközölni, ezért a jobbágyság utolsó félévszázadában a reguláció, az úrbéri szabályozás, rendbeszedés lett a leggyakoribb földbirtokrendezési eljárás. Az úrbérrendezés után csak egy szabályozást lehetett végrehajtani, erre az úrbérrendezést