Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Jánosné: Adatok az írószerek használatához Magyarországon a 12–18. században / 162–180. o.

- 175 tekét a szennyezett állapotban talált grafit hasznosítására

p s első kisérletei

s ami grafitpornak kénnel es antimonnal való elegyítéséből álltak

s Kezdetben eredménytelenek maradtako 179©~ben iszapolt agyaggal kevert öss&e grafitport és ebbál a tömegből formált ceruzabelet K.iegex x® o A 17o században még kisipari Keretek Között folyó ceruzáké szités a lőo században a többi iparággal együtt rohamos fejlődésnek indult o Németországban Faber Lothar a Késő obi birodalmi tanács ;$& Nürnbergben 1761-ben az ironipart gyáriparrá fejlesztette, s innen terjedt át Budweisba

? Regensburgba es Budapestre« Bgy béesi áruKézikönyvből megtudjuk

p nogy ebben az időben Prágában is csak egy ceruzakészitő volt

p de csak Kisüzemi termelést folytat ott o Bécsben ellenben Miár nagyban terűiéinek 0 A bécsi eeruzakészitöK az osztrák tartományokat el tudták látni ceruzával, igy az idegen ceruza benőzatalat 1788-ban megtiltóttáko tájékoztatást nyújt ez az áruKönyv a ceruza minőségerői is

p az angolt tartja a legjobbnak és azt Írja;, nogy a rossz, vagy jó minőseget ugy lehet megállapítani s ha gyertyábaj vagy tűzbe tartjuK a hegyet és azután irunk veles amelyiK a papírról nem morzsolódik le az a jó * (Seruzakészitesre vonatkozó legkorábbi hazai emiekünk 1775~ből valóo A Pozsonyi Tárosí Tanács eg^ Heyer nevezetű ceruzakészitő ügyében beadvánnyal fordult a Helytartótanácshoz

9 aert nevezett meaterühK által a ceruzáján alkalmazott jelzését egy bécsi ceruzaKészitő is használta

0 A Helytartótanács leiratában arra Ken nevezettet^ hpgy változtassa Meg a jelzéséto fentiekből "árra lehet következtetni

9 hogy a jelzett időpontban már fafoglalattal készítették a ceruzát és azon megkülönböztetésül a ceruza készitőjenek jelzése is szerepelt

0 Az pedig

s hogy szükség volt megkülönbözteti jelzésre, azt bizonyítja

9 hogy ha nem is Pozsonyban

D de a környező országokban több ceruzakészitő mester is működhetett, ami indokolttá tette ennek használatát

0 Részletesebb adatokkal rendelkezünk az 1785-ből való ugyancsak Pozsonyban működő Hűmmel Mihály ceruzakészitő mesterünk^ rőlo Az üzem kis méreteire személyi létszáma és a gyártott mennyiség ad felvilágosításto A mesteren és feleségén kívül mindössze 3 munkás dolgozott az ütemben* A ceruzákészitéshez szükséges nyersanyagot t a grafitot a csehországi Grünauban» a ként helyben vehette

f a molibdenitet és a burkolathoz szükséges cédrusfát Hollandiából szerezte be

0 fivi termelése 55© köteg közönséges

p s 1500 köteg fiao-