Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Degré Alajos: A magyarországi vármegyei levéltárak története / 96–119. o.

- 98 13/ borúi| kivétel nélkül minden megyében elpusztult volna

0 A megye legfontosabb iratai, a közgyűlési határozatokat, statusokat sőt eleinte Ítéleteket is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvek is csak a XVIo századból maradtak fenn

0 A legrégibb Zólyom megyéé 1500-ból» Liptóé 1516-tól, Szepesé 1540-től, Ungé 1543-tól, Szabolcsé 1550tői, Zaláé 1555-től, Zempléné 155^tól

9

14/ a legtöbb megyéé azonban csak a XVIIo századbólo A legtöbb megyében azonban még ezek a jegyzőkönyvek is a Xfl-Xfllo században is annyira hiányosak

9 hogy nyilvánvaló, megalkotásukkor még nem előre bekötött könyvek voltak, csupán az egy-két oldalnyi füzeteket jóval később kötötték Össze kötettéo Amelyik közgyűlésről ezek a lapok nem kerültek előj, végleg kimaradtak a jegyzőkönyvbőlo Ezeket az iratokat a XV-XVIo században még a főispán, később az alispán őrizte, rendszerint saját családi iratai között?' és hivatala letelvén, köteles lett volna visszaadni, illetőleg utódjának átadni őket

9 de ezt többnyire elmulasztotta

9 nem is kérték számon rajta., így maradtak meg a megyei iratok - ha megmaradtak - különböző családi levéltárakban« Az 155Os62

0

t

e

c

o nyomán

ö

mely elrendelte, hogy a megyék hiteles hivatalos pecsétet használjanak, melyet a megyei jegyző őriz, a már a XIV• században is felbukkanó, de még jobbára alkalmanként felfogadott jegyző állandó, a század végétől kezdve választott tisztviselővé válik

0 A XVIIo században már többnyire ő őrzi a megye hivatalos iratait

g mint az Írásbeli ügyintézésért felelős tisztviselőo Természetesen ős is saját lakásén 9 nemesi kúriájában őrzi ezeket az iratokat

B amely néha igen i~ messze esett a megyei közgyűlések színhelyétől

9 máresak azért i#

9 mert kevés volt a jegyzői tisztségre alkalmas, nemcsak írástudóidé némi jogi jártassággal is rendelkező személy, és nem egyszer ugyanaz látta el 2-3 vármegye, néha különböző vérmegyék és városok jegyzői tisztségét is* A megyei közgyűlésre messziről utazó jegyző lovon f kocsin vitte magával a gyűlésen bemutatandó iratokat, melyet természetesen igy gyorsan kaptak, gyakran el is kallódtak*' § XVII* században már gondot fordítottak arra

$ hogy az amúgy is hosz szabb ideig szolgálatot tevő jegyző hivatalénak letétele vagy hala18/ la után az iratok jogutódjához kerüljenek* Bz azonban meddő küzdelem volt, mert még a XVIII* század elején is megtörtént, hogy a hivatalából elbocsájtott jegyzőtől csak ugy tudták visszaszerezni az iratokat, hogy elfogatták őt

9 és mindaddig fogva tartótték

s

amíg az iratok elő nem kerültek

m * Nyilvánvaló azonban„ hogy az esetek