Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Degré Alajos: A magyarországi vármegyei levéltárak története / 96–119. o.

96 Begré Alajos: A láAGYARQRSZÁGI VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK TÖRTÉNETE I. A XIIIo század eleje óta, mióta az Írásbeli bizonyítás rendszere Magyarországon elterjedt, a földtulajdon bizonyítására legalkalmasabbnak az oklevelet tartották© Mindazok tehát, akiknek földtulajdonuk volt, vagy arra jogot formáltak, gondosan őrizték arra vonatkozó okleveleiket, hogy per esetén megfelelő bizonyító eszköz álljon rendelkezésükre* Általánosan elismert tény, hogy az első feudális levéltárakat ez a bizonyitékok biztositására törekvés hozta létreo \i Természetes tehát, hogy azok kezdtek okleveleket gyűjteni, akiknek földbirtoka volt* Elsősorban az egyházi szervek

9

amelyeknek tagjai Írástudásuk folytán kezelni is tudták irataikat, ezért talán legrégibb Magyarországon a pannonhalmi benedekrendi apátság levéltára, másodsorban a földbirtokos családok, igy jöttek 1/ létre Európaszerte igen korán a családi levéltárak,' harmadstfJrban a városok, melyeknek szintén volt vagyona is, de főleg joga, szabadsága, melyet minduntalan meg kellett védeni a feudális urak támadásai ellen* Ez a kollektiv szabadság, illetve ennek Írásbeli bizonyítékaira, a városalapító privilégiumokra, vásártartási engedélyekre való gondos őrködés hivta életre a XIII

e századtól kezdve a városi levéltárakato Ha pedig valamely család vagy szervezet már levéltárt tartott fenn, saját érdekében, hajlandó volt egyéb iratokat is eltenni saját iratai közé, olyan iratokat is, amik másokat érdekeltek. Különösen akkor, ha az illető szerv jövedelmet húzott abból, hogy mások ügyleteiről iratokat állított ki

0 így keletkeztek a maAz ABCHIVUM /Paris/ szamára készült tanulmány

0