Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jánosi Ferenc: Az iratanyag-gyarapodás és a megyei levéltárak fejlődési perspektívái: hozzászólás Balázs Péter cikkéhez, Levéltári Szemle, 1963. 4. / 53–72. o.

- 7* nyes intéziaények - Közvetlenül a MüVo M2n

0

=nty£

9 illetve a Levéltárak Országos Központjának /Levéltári Osztály/ alárendelten aüködnének, iratanyaguk tagozódásét követő belső szakosítással Q nagyságrendjüknek megfelelő tudo««nyo»

9 mézelő es egyes szeaslyzettel , valamint technikai felszereiésselo Egyben a reájuk ruházott hatáskörben a levéltári ezakf el ügyeletei is gyakorolnék az illetékességi körükbe tartozó megyei tanácsi levéltárak ?

, valamint a közvetlenül hozzájuk kapcsolt speciális szervek irattárai és ügyiratkezelése felett. A kerületi levéltárak ssajsrn - figyelembe véve az egyes országrészeket, valamint Budapeitet - mintegy 7 lehetne

0 Természetesen rendelkezniük kellene megfelelő raktárral iso A negyedik szateaszban A976-19ö0/i a fenti célkitűzések megválósitását folytatva,.fel kellene állítani a további kerületi levéltárakat Ab. 4./ Megpróbáltuk röviden felvázolni a reálisnak vélt kompromisszumokat, s ezek figyelembevételével leveitárügyünk fejlesztésének ütemezését. /Mindezt távolról sem a teljesség igényével: nem foglalkozhattunk pldo - témánk adott kereteire tekintettel - a felállítandó ujj országos levéltárak problémájával, a levéltárak és muzeumok szervezeti Kapcsolatainak kérdésével, a levéltárak és a történettudományi szervek, intézmények viszonyával, stboA Ismetelten hangsúlyozzuk, hogy a kompromisszumok es a megvalósításukkal kapcsolatos sokrétű feladatok nem takarhatják el előlünk a levéltárügy elvi alapokon nyugvó perspektíváját, nem odázhatják el é perspektíva részletes kidolgozásét és - kellő időben - törvényerőre emelésének előkészítését. Sőt, maguk a kompromisszumok is csak ugy lehetnek egészségesek, ha szervesen beilleszkednek egy elvi koncepcióba, nehogy később gátjaivá váljanak a kibontakozásnak. Az elmondottakhoz hadd fűzzem még hozza: levéltarügyünk jövőjének elvi kidolgozása nyilván csak széleskörű, kollektív munka eredménye lehető Hozzászólásomban egyéni elképzeléseimet akartam korvonalazni, korántsem a kizárólagosság vindikálásával, mint inkább gondolatébresztéskent, és mégis abban a tudatban, hogy a fejlődés útja valamiképp ebbe az irányba mutató Cikkem megírásában ez a meggyőződés vezetett, hogy amikor ma,levéltáraink fejlődésében küszöbön álló minőségi változást érzékelve, erdeme szerint méltányoljuk az 1950: 2&. tvr.-t, mely egy nehéz időszakban igyekezett medret ásni le vei tárügyünknek, - látnunk kell azt is, nogy ez a meder a szükségszerű kompromisszumok