Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kopasz Gábor: A községi bíróládák és irataik / 44–53. o.

- 46 tanio Olyan kisközségekben*, ahol nem volt községhaza

9 vagy birói hivatalos helyiség

8 a községi biró" saját hazánál intézte hivatali ügyeit

s sőt itt tartották a képviselőtestület rendés

s vagy rendkívüli közgyűléseit is

0 Mivel 150 - 200 évvel ezelőtt a községi birok még nem voltak és nem is lehettek az Írásbeliség mesterei, sőt sok volt közöttük a részben

9 vagy teljesen Írástudatlan ember, az Írásbeli feladatok ellátására a községek jegyzőt, nótáriust fogadtak D

Az egy földesuraság alá tartozó községek közül több kisebb falunak volt eg,y közös nótáriusa* A községi bíró mellett a jegyző a másik fontos funkcionáriusa volt a községnek* Tulajdonképpen a bíró a jegyzővel együtt volt felelős a felsőbb rendeletek végrehajtásáért

0 Éppen ezért « felsőbb szervek általában azt javasoltak, hogy a községek a jegyzői fizetéssel, javadalmazással ne fukarkodjanak, hanem jól képzett

9 becsületes, jellemes^ erkölcsös és megbízható községi jegyzőket alkalmazzanako Ha a községek megválasztották jegyzőjüket, a múlt század közepén még esetenként szerződést kötöttek vele fizetésére vonatkozóan , amely akkor túlnyomó részben természetbeni járandóságokból állotto Még a polgári kor hajnalán is a feudális kategóriák maradványait viselik magukon ezek a szerződéseko A községi biróláda iratainak tanúsága szerint a Baranya megyei Áta kisközség elöljárósága és lakossága az egerágí körjegyzőt választotta meg 1861-ben nótáriusának és vele un

ü önkéntes egyez3éget

s szerződést kötötto E szerint a jegyző évi fizetése a következő volt: Minden egész telektől eg^ nyolcada buza

9 egy nyolcada morzsolt kukorica és 40 ujkrajcár készpénz„ A féltelkesek ennek a felét

s a negyedtelkesek a negyedrészét fizettéko Minden malomtulajdonos annyit fizetett

s mint egy féltelkes polgár

0 A kíshézas 32^ a hazátlan zsellér 16 krajcárral járult hozzá a jegyző fizetéséhez 9 a malombérlő pedig annyival, mint a kísházaso Az egész községtől kapott a jegyző negyed Öl tűzifát és hat porció szénát

0 A jegyzőnek járó fuvarok megváltása címén minden negyed telek után eg^/ porció szénát és félnyolcada zabot fizettek évenként• így a jegyzőnek saját fogatával kellett közlekedni Egerág és Áta kőzött. Mivel az átaíak szőlőskertjei már akkor is a kístótfaluí hegyen voltak

9 és ettől a területtől a nép a gyüdí jegyzőt fizette, bort