Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Felhő Ibolya: A római levéltárak / 90–94. o.

- 92 kódexe: a betegek ápolásának, gyógyításának módjait miniaturákkal is illusztráló Liber Reguláé, meg a Szentlélek-társulat anyakönyve, a Liber f&onfraternitatia. Ez utóbbi 1446-1523-ig terjedő kötetben a társulat mintegy 1500 magyar tagjának, köztük számos ismert egyházi és világi személynek aláírása, illetve neve is megtalálható. A kórház történetére vonatkozó fontosabb munkákat át is néztem a Vatikáni Könyvtárban, a az Ospedale levéltára meglehetősen szűkszavú repertóriumának adatait a belőlük nyert értesülésekkel kiegészítve sikerült megtalálnom a kórház csaknem 3200 csomóból, illetve kötetből álló levéltárában a magyar vonatkozású adatokat* Székből az tűnik ki,hogy a Széntiélek-kórházhoz 1452- és 1519 között hat magyarországi, illetve erdélyi ispotály csatlakozott fiók-intézményként* Ez azt jelentette, hogy az ispotály priorját vagy procurátorát a Szentlélek-rend római nagymestere erősítette meg s az ispotály évente bizonyos meghatározott összeget fizetett a római Oapedalenak /pl. a budai ispotály 2 márkát/, az viszont támogatást adott a filiaAéknak. Európában összesen 1240 kórház állott ilyen kapcsolatban az*Ospedale di Santo Spirito-val /ezek közül a legtöbb Itáliában, Franciaországban és Spanyolországban volt: 554, 357, illetve 187 kórház/. De még Ázsiában, Afrikában és Amerikában is volt néhány filialé. A magyar ispotályoknak az Ospedaleval való kapcsolatait megvilágító adatokon kívül az Ospedale levéltárában a római magyar Pálos kolostorra vonatkozó adatot is találtam 1521-ből. Átnéztem ezenkívül az Archivio di Stato di . Roma Paesi stranieri /külföldi államok/ cimü gyűjteményében a Magyarországra és Erdélyre vonatkozó iratokat. Ezek a XfflI-XJTIII. századi iratok nagyrészt a római Consistorium magyar egyházi ügyekben hozott végzései, illetve az ezek nyomán készült pápai levelek fogalmazványai, tehát főként egyháztörténeti források, de a politikai történet szempontjából is értékes adatokat tartalmaznak. Második feladatom az volt, hogy a kiegyezést követő időszakban készült olasz követi, illetve konzuli jelentések közül kutassam ki a magyar szempontból forrásértékű darabokat. Ezek a jelentések a külügyminisztérium épületében elhelyezett Külü^yminisztériumi Történeti Levéltárban /Arehivio Storico del Ministero degli Affari . Esteri/ vannak. A külügyminisztérium impozáns méretű modern épülete a váró8 északi részén a.Monté Mario tövében emelkedik, a sportstadionok mellett, szép környezetben. A levéltár anyagáról igen gondosan készített nyomtatott kötetek nyugtának tájékoztatást, amelyek az Ihdici kutatók/ alcímet viselik. Mi inkább lé vél tár ismertetésnek,