Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lakatos Ernő–Benda Kálmán: Látogatás Pest és Nógrád megye levéltárában: Lakatos Ernő levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 52–58. o.

zak es minden kigondolható módon nallgatasra erőltetik* Hozzátehetem,, nogy ez nemcsak Ráby idején, hanem koráb­ban is így volto Hadd idézzek levéltárunk régebbi irataiból, 1717. május 4~>én az alsőnémedi jobbágyok ezt irták a megyéneki "Nagyság­toknak, Uraségtoknak alázatos szolgái kivánunk szerencsés napokat és jó egészséget Istentől, Mi alább irt helység, akarjuk Nagyság­toknak, Uraságtoknak eleibe terjeszteni, avagy csak némely részben • való nyomoruságainkat, amelyben majd láttatik végső pusztulásunk­hoz közelgetnünko Csak mostan mennyi vonó marhánkat, szekerünket, kocsinkat vitte el az vasas regiment, azonkivül abrakot és egyéb naturálét mennyit adtunk, nirtelen nem is mondhatjuk meg* melyet Nagyságtok, Uraságtok méltóztassék tekinxetbe venni, valamennyiben tegyen tágítást az szegénységen, mert bizony megfutamodik szegény helységünké" • . De nem változott ez a helyzet lényegesen a Rábyt köve­tő évtizedekben sem 0 Bizony nem 0 Számtalan idézetet hoznatnánk erre a me­gyei levéltár irataiból• Itt van például 1818~ból a Beleznay-per s amelyikben - idézem - "Hetedik tanú Borgula János 39 esztendős, evangélikusc, feleséges, mostanában Pilis városa birája, letett hi­te után vallja; Ösmerte mind az öreg § mind az ifjú Beleznay gróf urakat, kiknek jobbágya*, Az volt az öreg grófnak szokása, hogy ami­dőn észrevette, hogy sok munkása nincsen, puskával elindulván a kerteket, maga mellé vett fokosos emberével, megjárta.. Sőt a pusz-. t-ákra is - ahova a lakosok élelmeket szerezni mentek - kiment és akit hol kapott, ott verette mego Akiket pedig otthon nem találtak, azoktól zálogot vittek el* A kastélyban, amidőn a tulajdonosok a zálogért mentek volna s azokat ott pálcáztatta mego Volt olyan nap, hogy ötven és száz embereket is megveretett®" Sötét és szomorú ez a kép, de igy válik érthetővé a 48-as jobbágyfelszabadítás és benne Pest megye reformkori szerepé­nek jelentősége- Az erre vonatkozó iratanyag a levéltár egyik leg­becsesebb kincsec Kossuth azonban beszélgetésünk elején idézett jelentésében azt is hangsúlyozta, hogy "nagyon hibáznék, ha valaki azt hinné, hogy a munka már bevégeztetett• A törvénynek meghozata­la csak puszta szó 5 vagy irott betű ós a törvény életbeléptetésé­nek nehéz munkája még hátra vaiio" falóban a márciusi forradalommal nem ért véget a küz­delemo Haladás és reakció tovább birkóztak 1848 után Pest megye történetében, amit 11 000 fm-nyl iratanyagunk gazdagon dokumentáló Sokat idézhetnénk még népünk harcaira vonatkozólag levéltárunk legrégibb iratától, IIc, András király 1229-.,* évi oklevelétől kezdő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom