Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Soós Imre–Benda Kálmán: Látogatás az Egri Állami Levéltárban: Soós Imre levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 48–52. o.

- 50 ­tokg ©aztán minden, sietséggel minél hamarább bejöjjetek, és az pénzt 9 ugy mint 1600 és 50 Ft~okat behozzátok 9 mivel az napja el­múlt , és még nem adtátok? Ízt el ne hallgassátok és süketségre ne vegyétek^ mert ha elhallgatjátok, és süketségre veszitek^ és ezen parancsolatunkban el nem jártok 9 nyargalókkal behozatunk és segpál­oázunkj hogy az^ mely tejet anyátokból szoptatok, az is keserűvé forduló íratott Vég Eger várában 1677* augusztus második napján* Ugyancsak a gyöngyösi okiratok között található két má­sik oklevél 3 amelyek azt tanúsítják, hogy a boszorkányokat még hol­tuk után sem hagyták sírjukban pihenni, A nép itt ugyanis azt tar­totta , hogy addig a boszorkány nem nyugszik sírjában, sőt fenyegeti az élőket, amig testét el nem égetik• Bzért s hogy a boszorkányt el­égethessék s gyakran még nyilvánvaló képtelenségek áílitésától sem i riadtak vissza 0 1 - Az 1662. május 30-án kelt török levél szerint Aehmed hatvani kádi megengedi, hogy a gyöngyösiek exhumálhassák annak az asszonynak holttestét«, aki 1 évvel előbb boszorkány hirében halt el* Ahogy az irat mondja: Mivel a sir feltárásakor ugy találták,, hogy a halott tagjai nem bomlottak fel, sőt késsel való érintésre pedig vére folyt,, és mivel ruháját félig lenyelte, ezzel boszorkány volta igazolást nyert, a gyöngyösiek engedélyi kapnak tehát, hogy holttestét megégesséko - Sok ehhez hasonló esetet idézhetnénk még, de lapoz­zunk tovább a történelem könyveben 0 A török kiüzesl után az elmenekült nemesség azonnal Új­ra berendezkedett a megyében• Erről tanúskodnak a megyei jegyzőköny­vek, amelyekben, miként itt láthatjuk,, az első lapra berajzolták He­ves megye cimerét és ugyanott latinnyélvü hexameterben meg is ma­' gyarázták a cimeralakot: w Ime a zöld réten sétáló jószívű gólya, Lépteiben méltóság,, csőrében meg a kigyó, Hogy eleméssze az ártalmast, hogy vesszen a vétkes És ne maradjon más a kígyóból s mint az okossága így Heves vármegye is pallóssal sújt a gonoszra, Mig az ártatlant vedőleg megkoszorúzza. . |i de a gólya miért lábával tartja az édes fürtszemeket, Es miért nem nyelvével Ízleli inkább? Tán, hogy a bölcs mondást a szivünkbe örökre bevésse: Nem érdemled az édeset, keserűt ha nem Ízlelsz." - Hát bizony a népnek bőven jutott a keserüsegbőloEger csak 4 évig lehetett szabad királyi varos, 1694-ben Fene sí György egri püspök visszakenyszeritette a várost földesúri joghatósága alás Ez a varos fejlődését erősen visszavetette• Nemcsak a jobbágy­terhek sulyoaodtak, hanem a személyi szabadságot is erősen korlátoz.­tak, a városban és a falvakban iso így a XVIII-XIX. századból az ön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom