Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György–Kanyar József–Lakatos Ernő: Hozzászólások Oltvai Ferenc: A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaik kialakításáról című tanulmányához / 31–41. o.

- 37 mintsem az uj korszak előtörténetének. így nem lesz arra szükség, hogy segédlet készitésnél a fondlezárás miatt erőszakolt elképzeléseket valósitsuk meg, olyan iratféleségeknél,mint pl. a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek, amelyeket folyamatosan egy kötetben vezettek 1950. közepéig bezárólag. A felszabadulás évével tudomásunk szerint egyetlen községi képviselőtestület sem nyitott uj jegyzőkönyvet megyénkben. Az 1945-ös fondlezárás annál kevésbbé indokolt, mivel a tanulmány az 1945-50-ben keletkezett iratok felállitási rendjére vonatkozóan amúgy is a polgári kori fondok beosztását követi., De nem csak a községi levéltárakra vonatkozóan tartjuk alap nélkülinek a felszabadulási fondkepző határvonal eröszakolását, hanem az elv erőltetése még nyilvánvalóbb abszurdummá alakul pl. a kőrorvosi és körállatorvosi iratok fondjai esetében,, Tehát a polgári-kori községi közigazgatás fondját a tanácsrendszer bevezetésével kell lezárnunk, nyilvánvaló, hogy a tanácsrendszer tett pontot a polgári-kori községi közigazgatásra. A fenti, inkább elvi megjegyzések után néhány kisebb gyakorlati megjegyzés is ide kívánkozik. A "Gyám és hagyatéki ügyek iratai" közül nem szabad a gondnokoltakat sem kifelejteni, mivel a gyámolt és a gondnokolt nem egy fogalom. A gondnokoltak nyilvántartása miért került a második fondba, miután az a harmadik fondhoz tartozik? Az ipari kihágások a községi biróságok hatáskörlét meghaladták. így az iparkihágási iktató aligha szerepelhet a községi biróság iratai között. Az ötödik pontban felsorolt ingatlan vagyontörzskőnyvek és leltárak az önkormányzati iratok fondjához tartoznak, mivel azok a község ingatlanaira vonatkozó adatokat tartalmaznak. Kanyar József Oltvai kartárs érdemes munkát végzett a községi iratfajták összegyűjtésével és azok rendszerezésével. A sokszinü, sokrétű községi igazgatás igen gazdag és változatos iratanyagban csapódott le. A szerző elsősorban a nagy alföldi községekre alkal-