Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Sáry István: Győr város történetének kérdései: a kapitalista Győr / 232–245. o.

- 236 ~ a magyar nemzetiség mindennemű megnyilvánulásának gátat vessen. A közigazgatás, valamint az iskolák tanitási nyelve kötelezően a német lett, a város hazafias érzelmeinek ébrentartásában és kulturális életének fellendítés ér * ben nagy szerepet játszó Győri Első Zeneegyesületet és a Győri Olvasó Egyes-d. sületet feloszlatták. A szabadságharcban résztvevő hazafiak elbujdostak, a városi lakosság szellemi és politikai élete elnémult. A polgárság szellemi és politikai életének gúzsbakötése mellett a város anyagi viszonyai is szomorú képet festettek. Az abszolutizmus 400 000 forint adósságba sodorta a várost, mely évtizedekre súlyossá tette vagyoni helyzetét. A zilált pénzügyi viszonyok rendezését a nagyméívü katonai beszállások költségei, az önkényuralom vezetőinek tiszteletére rendezett diszünnepségek és állandó adózak latások akadályozták meg. Az önkényuralom céljait szolgáló hivatalszervezet azonban nem volt hosszú életű. A birodalom kül- és belpolitikai nehézségei az abszolutizmus rendszerének fokozatos felbomlását á elősegítették. Ennek jelei az 50-es évektől kezdve már Győr város életében is megmutatkoztak. A város közművelődési életében már a feudalizmus korában is tekintélyes szerepet játszó Olvasóegylet ismét életre kelt. A feloszlatott Ének- és zeneegylet működését a lakosság egyhangú kérelmére a megyefőnök ismét engedélyezte. Az enyhülés és a magyar viszonyoknak uj alapokra való helyezése jegyében került sor az 1860. évi októberi diploma kibocsájtására. Ennek következtében a megyei és városi önkormányzatok ismét megkezdhették működésüket. Az önálló városigazgatás nagy szükségét Győr városának a közel 500 000 forintra rugó adóssága is követelőleg tűzte napir&Adar&e. Az első közgyűlés összehívására az utolsó alkotmányos polgármester: Korbonics István elnöklete alatt került sor 1860. december 28 -án. Majd ezt követően 1861. februárjában hivták össze a tisztújító közgyűlést. A jelen lévők örömmel vették tudomásul a szomorú emléket hagyó abszolutizmus letűnését és a 48-as alkotmány visszaállításának reményében kezdték meg működésüket. Ez év márciusában az országgyűlési követválasztás kölcsönzött mozgalmat a városnak. Bár az 1484 választó polgár klozül csak 628-an adták le szavazatukat, a városi polgárságnak az abszolutizmussal szembeni magatartását azonban ez a szám is teljességgel tükrözte. A város országgyűlési képviselőjévé nagy többséggel azt a Kozma Imrét választották meg, aki a szabadság-