Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

- 208 céheket alapitottak, számukra szabályzatokat bocsátottak ki, maguknak követelték az, ingatlan eladások alkalmával felvett jegyzőkönyvek kiállítását és azok diját is. Beleszóltak a polgárok életébe és legelemibb jogaikat is megsértették, Volt is miatta per, sok huza-vona, foglalkozott vele még az országgyűlés is, de a végső fokon a győri polgár ritkán kapott elégtételt. x A középkori Győr lakossága teljesen magyar„ Elenyészően keveset találunk a város lakói között idegen származásút. A Mohács után következő idők hadjárataival indult meg az idegen elem beszüremlése. Már a középkorban találkozunk velük. Leginkább kereskedők, számuk aló. század közepén már jelentős. Nemzetiségi szempontból nem jelentenek semmi veszélyt. Már a második harmadik nemzedékben elmagyarosodnak, magyarrá válnaka Annál nagyobb veszélyt jelentettek Győr* ősi magyar lakosságára a németek. A 17. században számuk egyre növekszik, A regement alattvalók csak kis számát teszik a város német lakosságának, jelentősebb számban óváros polgárai között jelentkeztek. Egyr^B-ZÜk katona, akik 10-15 évet szolgáltak és a békés időkben ipart is űztek. Katona éveik után nem mentek vissza szülőhelyükre, hanem a város polgárai közé vétették fel magukat. Bár a földesúr káptalan nem nézte ezt jó szemmel, hiszen már a kinevezett idegen származású kanonokoktól is megtagadta a beiktatást, mégis nem tehetett semmit, különösen, ha a katonák felvétele érdekében a vár parancsnoksága is közben járt, A 18. század második felében azonban megindult az idegen elem özönlése Győrbe. Alig van a városnak tanácsülése, melyen néhány Németbirodalomból érkezett jelentkezőnek a polgárság körébe való felvételét ne tárgyalnák. A német elem lassan túlsúlyra jut a város polgárságában. A káptalan az utolsó erejével küzd ez ellen, de már az 1730-as években kénytelen eltűrni, hogy német helyettes birót válasszanak. Szólanunk kell a városba telepedett és itt élő nemességről is, A török hódoltság állandósulásával, a falvakban élő birtokos nemesek állandó otthont a vár biztonságát adó bástyái mögött kerestek. Ha a falvak ősi nemesi udvarházait védték is a török pusztitástól és a mezőgazdasági munkák idején kint is éltek birtokaik közelében, családjaikat győri házaikban tartották. De magukat kivonták a város hatósága alól és mentesek voltak az adó, a katonai