Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Balázs Péter: A községek igazgatása a feudális és kapitalista korban / 143–162. o.

Az elemi iskolák sok helyen az egyház vezetése alatt állottak. Ez esetben a helybeli lelkész volt az iskola elnöke, a kerületi esperes pedig a tanfelügyelő s a tanitók kinevezése is az egyházi hatóság hatáskörébe tartozott. Az egyházi iskola fenntartásához azonban maga a község is hozzájárult. Lehettek a községnek más természetű egyházi terhei is, pl. ha a község a plébánia kegyura volt, akkor ez külön anyagi kötelezettségekkel járt. Ezek voltak azok a lényegesebb ügykörök, melyekben a községi birok vagy jegyzők nem intézkedhettek saját hatáskörükben, hanem a képviselőtestület elé vitték az ügyet, A határozathozatal után a további teendők, vagyis a határozat felterjesztése jóváhagyásra, a jóváhagyott határozat végrehajtása természetesen már a birok és jegyzők feladata volt. - x A község igazgatási jogköre lényegesen különbözik a község önkormányzati jogkörétől. A község elöljárósága ugyanis köteles volt végrehajtani a törvényeket és felsőbb rendeleteket anélkül, hogy ezeket a képviselőtestület megtárgyalta,bennük állást foglalt volna. Ezeknek a rendeleteknek végrehajtásába a község önkormányzati szerve nem szólhatott bele, s ellene nem tiltakozhatott. A törvény vagy felsőbb rendelkezés által a községi hatóságra ruházott jogkörök közül egyik legfontosabb a községi bíráskodás, amelynek körébe az olyan kisebb polgári peres ügyek (pénzfizetés, munkateljesítés vagy ingó dolgok iránti perek) tartoztak, amelyeknél a per tárgyának értéke az 50 koronát, illetve a 40 pengőt nem haladta meg. Ezekben az ügyekben a biró, jegyző és egy tanácsos ítélkeztek. Mezőrendőri kihágási ügyek abban az esetben kerültek községi bíráskodás alá, ha a kár a 40 pengőt nem haladta meg. Az érdi kihágási ügyek, továbbá a gazdasági cselédügyekben való bíráskodás a főszolgabíró ügyköréhez tartozott. Törvényes jogköre és kötelessége volt a községnek az állami anyakönyvek vezetése. E célból anyakönyvi kerületeket létesítettek, melyek nem voltak mindig azonosak a közigazgatási beosztással. Felsőbb rendelkezés alapján az állami közadókat a község vetette ki és hajtotta be. A törvény a községek hatáskörébe utalta a marhalevelek kiállítását. Kötelessége volt a községnek a községi nyilvántartások vezetése. (Ezek szá~