Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak / 118–142. o.

- 131 XVII, században már egyre inkább a külön ivén való fogalmazás divott, a fél rendesen magával hozta bevallása fogalmazványát, és erre irták rá (elején és végén) a hiteleshelyi formákat,, A fogalmazványról tisztázták le a kiadványt, majd a fogalmazványt - még az oklevél kiadása előtt - bemásolták a protocollumba. Ez a másolás a XIX. században már az üggyel kapcsolatos valamennyi iratra (megbízólevél születési anyakönyvi kivonat stb. ) kiterjedt, A protocoílumot a nótárius irta, vagy segédeivel irattaj figyelmet érdemel, hogy a nótárius már Mohács előtt is világi ember volt, később a nagyobb káptalanoknál tekintélyes jogász, A protocollumok nyelve latin volt, de az oklevelek szövegének fokozatos elmagyarosodásával párhuzamosan 5 mindinkább magyarrá lett. 3, A hiteleshelyi levéltárak, A hiteleshelyi levéltárak részben a káptalanoknál és konventeknél visszatartott ill. letétbe helyezett oklevelekből, részben a protocollumokból tevődnek össze. A hiteleshelyek működése alapjában különbözött egyházi funkcióiktól, ezért iratanyagukat is mindig az ország közkincsének, az illető hiteleshely* "országos" levéltárának tekintették. Az 1874:XXXV

0 te. meghagyta a levéltárakat az egyházi testületek kezén. Többször történt kísérlet az anyagnak az Országos Levéltárral való egyesítésére, igy 1868-ban és 1894-ben, de ezek a személyzet, költség stb, kérdésein hajótörést szenvedtek. (Kivétel a két erdélyi levéltár beszállítása, erről 1. alább, ) A hiteleshelyi levéltáraknak (mint a káptalani és konventi magánlevéltáraktól különálló egységeknek) közlevéltári jellegét az 1947sXXL te. is hangsúlyozza. Ezért a törvényt követő esztendőkben, később az 1950, évi 29- tvr. alapján, a hiteleshelyi levéltárakat rendre átvették a területileg illetékes állami levéltárak. Az alábbi áttekintés csak azokat veszi figyelembe, amelyeknek anyaga (eredetiben vagy mikrofilmen) hazánk mai területén található. A hiteleshelyi anyagban való kutatás a rendes levéltári szabályok szerint nyitva áll. Az 1918. előtti Magyarország területén a Mohács előtti évszázadokban a követke»,:5 hiteleshelyek működtek; SzékeskáptalanoksBács, Bosznia (Diakovár), Csanád, Eger, Esztergom, GyOr, Gyulafehérvár, Kalocsa Kő (Szerem), Nyitra, Pécs, Vác, Várad, Veszprém*