Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Farkas Elemérné: A Fővárosi Levéltár Ybl Miklós emlékkiállítása, 1814–1891 / 116–117. o.

- 117 miatt kellett mellőznünk számos ismert alkotása /.Fővámház, Várkert bazár, Sugár-uti bérháztömb, Bazilika stb. / terveinek kiállitását. 10 tárlóban kronologikus sorrendben mutattuk be Ybl stilusának fejlődését a romanticizmustól a legérettebb neoreneszánszig. A főváros területén lévő alkotásaira. helyeztük a fősúlyt, vidéki tevékenységét csak a fóti templom képviseli. A szemléletesség érdekében a tervek mellé számos fényképet is elhelyeztünk. A levéltárunkban lévő iratanyagból kiállító tttrkK a székesfehérvári és pesti tanács iratváltását Ybl apja házeladási ügyében; Ybl Miklósnak a pesti tanácshoz irt sajátkezű folyamodványát, - melyben az építőmesteri jog megadását kéri - a "Helybeli Pc lgari Szabadalmas Epitő Czeh" mestereinek elutasító válaszával. /l842./Husz évvel később építőmesteri gyakorlatára hivatkozva újból kéri felvételét az építész céhbe, amit - a bemutatott iratok tanúsága szerint - 1863-ban a Helytartótanács engedélyez is. A Lipótvárosi Templomepitesi Bizottmányhoz irt jelentését a Bazilika kupolájának beomlásáról és a Bazilika épületének műleírását is látni lehetett a tárlókban. A romantikus korszakot az Unger-ház Magyar utcai homlokzata és a Rác fürdő tervei képviselik. A bérháztervek közül Dlauchy lakatosmester számára tervezett ház homlokzatát és alaprajzát /Tolbuchin krt 15. /, a főúri otthonok sorából Festetics György palotájának neoreneszánsz homlokzattervét állítottuk ki. A "Lánchíd Részvény Társulat" számára épült Fő-utca 1. sz. ház homlokzata a Duna felől és két, a második világháborúban elpusztult budai villa tervrajza egészítik ki a bemutatott tervek sorát. Reméljük, hogy a néhány kiállított dokumentummal sikerült Ybl Miklós életmüvének főbb alkotásait közelebb hoznunk azokhoz, akiket érdekel Budapest nagyvárossá fejlődésének története és szerény emléket állítani a mesternek, a XIX. századi magyarországi eklektikus építészet legkimagaslóbb müvészegyéniségének. A kiállítást a Fővárosi Tanács központi épületében az elnöki folyosón a Szakszervezeti Bizottság kiküldött vezetőségi tagja nyitotta meg Ybl 150. születésnapján, 1964. április 6-án.