Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Degré Alajos–Benda Kálmán: Látogatás a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: dr. Degré Alajos igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 108–113. o.
- nz - Az 1848-49-es eseményekről milyen nevezetesebb iratot őriz a levéltár? - Magam részéről a legérdekesebbnek tartom a közgyűlési jegyzőkönyvet, amely a nemesi vármegyének a hangulatát tükrözi a forradalom első hireivel kapcsolatban. 1848. március 1 5-én tartottak közgyűlést Zalaegerszegen, amelyen tárgyalásra került a megye két országgyűlési követének jelentése Kossuth március 3-i felirati javaslatáról és ennek alsóházi fogadtatásáról. A megye reformer nemesei igy határoztak""Nézeteikkel egyezők lévén az egész nemzetnek képviselői által nyilvánitott közkivánata, nem marad részükről más hátra, mint követeiket ujabban oda utasitani, miszerint minden törekvéseiket oda irányozzák, hogy az elől érintett felirat- ban az ország gyűlése által kijelölt teendők még a jelen országgyűlésen múlhatatlanul megoldassanak, és már valahára egyszer az ige testté váljon. Különösen pedig arra figyelmeztetik a Követ Urakat, hogy a törvény ellen behozott előzetes cenzúra általában eltöröltetvén, a sajtó szabadsága behozattassék mielőbb, népképviseleti rendszer teljes és tökéletes létrehozásával és a kasztok megszüntetésével a hon minden lakosainak érdekeik egyesittetvén, a törvényhozásban az összes nemzet egyeteme befolyással birjon. " - Ez a határozat radikalizmusában túlmegy Kossuth március 3-i követelésein és közeledést mutat a márciusi ifjak álláspontjához. Érdekes egybeesése a dolgoknak, hogy a jegyzőkönyvi határozat március i 1 . 5-én kelt, amikor pedig itt Zalaegerszegen még a bécsi forradalomról sem tudtak semmit. - De nézzük a magyar történelem következő nagy forradalmi megmozdulását, 1919-et. Hamburger Jenő, a Tanácsköztársaság népbiztosa, akinek szobra a levéltár közelében áll, Zala megyei volt. Hamburger Jenő a Zala alsó.folyása mellett, Zalaudvarnokon született, és évekig orvosi gyakorlatot folytatott Zalaszentgróton. Később az első világháború alatt katonaorvosként Nagykanizsán is működött. Itteni tevékenysége miatt emeltek vádat ellene a pozsonyi haditörvényszéken. A Tanácsköztársaság alatt azonban nem Zalaegerszegen, hanem Budapesten, mint népbiztos működött. Erre vonatkozó irataink nincsenek. A Tanácsköztársaság emlékeiből azonban sok iratot őrzünk, ezek közül néhány egészen érdekes is akad. így pl. a pacsai direktórium jegyzőkönyve, amelyik elmondja a direktórium megalakulását, közvetlenül a március 21-ét követő napokban.
