Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Degré Alajos–Benda Kálmán: Látogatás a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: dr. Degré Alajos igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 108–113. o.

- 110 mánylevele. Az az érdekessége, hogy az eladományozott birtokokat az irodalomból és történelemből egyaránt ismert Bánk bántól vette el. - De hiszen Katona darabjából is ugy tudjuk, hogy Bánk bánt II. András király nem büntette az összeesküvésben való részvételéért. - Ugylátszik, trónralépésekor IV. Béla az anyján esett súlyos sérelmet mégis meg akarta torolni, legalábbis a bűnös birtokainak elkobzásával. Az oklevél nem Bánk bán elleni Ítélet, de emliti, hogy felségsértésben bűnösnek találtatott és ezért kellett tőle a birtokokat elvenni. - Levéltárunkban a Mohácsi vész előtti iratok száma nem nagy, mintegy 300. A török időkből alig van iratunk, irataink legnagyobb része a török idők után keletkezett, a XVIII. századtól kezdve. Ezeknek főleg művelődéstörténeti jelentőségük van. Itt van például egy érdekes irat: egy boszorkányper, 1751-ből. Zala megye büntető törvényszéke, "kegyelmes Althán Mihály Római Szentbirodalmi gróf, a Muraköz és a fent emiitett vármegye örökös főispánja" nevében emelt vád alapján összeült, hogy "a vasban álló, egyébként Dobri faluban lakó Hajba János, nyilvánvaló varázsló" ügyében Ítélkezzék. - Egy férfit vontak perbe boszorkányságért? Ez külön érdekességet ad az ügynek. - Természetesen ritkábban fordul elő, hogy boszorkányság vádjával férfi került a biróság elé, de Zala megyében nem ez volt az egyetlen eset. Az ügyész vádja szerint: Hajba János "az ördöggel cimborálván, sokféle varázslásaival és bűbájos boszorkányságaival sok rendbéli Istennek teremtéseit rontotta és gyógyitotta meg, a természet vezérlése ellen", ahogy a per jegyzőkönyv mondja. Ezért a megyei ügyész azt kivánta, hogy Hajba Jánost, "az kinzásnak minden kigondolható grádusán megkinozzák" és mint afféle nyilvánvaló boszorkányt, "magának érdemes büntetésére, másoknak pedig rettentő példájára" elevenen égessék meg. - Végre is hajtották az Ítéletet? - Nem. Felmentő Ítéletet hoztak, azon a cimen, hogy minden általa - állítólag - elkövetett megrontásról csak egy-egy tanú vallott, már pedig a XVIII. századi per jognak alapvető szabálya volt, hogy "unus testis nullus testis", "egy tanú nem tanú", tehát nem látták bizonyítottnak Hajba János bűnösségét, és ezért a megkinzást nem rendelték el.