Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: Kiállítás az agrártörténet levéltári forrásaiból / 81–103. o.

O. L. K 178. /F.B./ 1920 -3144 5. A Földmivelésügyi Népbiztosság felszólitja a Szabolcs megyei birtokrendező és termést biztositó bizottságot, győzze meg a népet a termelőszövetkezetek alakitásának előnyeiről. 1919 ápr.28. O.L, L 7. 1919 - VII - 464 6. Az Ercsi Községi Termelő Szövetkezet kertészeti üzemterve a kertészeti vetemények előirányzatával. 1919 ápr. 13. O.L. L 7. 1919 - II - 63 7o Dr Hutyra Ferencnek, az Állatorvosi Főiskola rektorának javaslatai az állatorvosi szakoktatás reformjára. 1919 ápr. 30. O.L. L|7. 1919 - IX - 430. 8. A bánrévei Serényi -féle 3000 holdas nagybirtok átalakitása termelőszövetkezetté, az ózdi vasgyár munkásai részére. A termelőszövetkezeti központi biztos távirata a földmivelésügyi népbiztoss.ághoz. 1919 ápr. 27. O.L. L 7. 1919 - II - 312 A Horthy-rendszer 1919-1945 Az ellenforradalmi rendszer idején a mezőgazdaság fejlődésének legnagyobb akadálya az egészségtelen földbirtokmegoszlás volt. Mig az ország szántóterületének nagyobb fele alig néhányszáz nagybirtokos tulajdonában volt, a kisebbik felén négymillió paraszt élt, ebből hárommillió szegényparaszt volt, 1. 5 millió törpebirtokosnak csak 1-5, illetve 0-1 hold földje volt, mig 1, 6 millió mezőgazdasági munkásnak és cselédnek nem volt talpalatnyi sem. A. fejlődés gátja volt a mezőgazdasági termékek értékesítésének időszakonkénti válsága is, valamint a gazdák hitelellátásának meg nem felelő megoldása. Tervszerű gazdálkodás csak a gépekkel jól felszerelt nagybirtokokon volt lehetséges. Ezeken a nagybirtokokon folytatták a mezőgazdasági tudományos kísérleteket is. 14.tárló 1. Herceg Festetics Tasziló hitbizomániyi uradalmainak 1920. évi zárszámadása. O.L. P 275. 2642. rsz. 1.