Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: Gerhart Enders: Archivverwaltungslehre / 241–255. o.
- 254 5o méteres tekero^k-e kell fényképezni. A több részletben fényképezett iratokná 1 élezni kell a filmen, hogy részletfelvétel. A felvételezés után következik az ellenőrzés. Ez fontos iratoknál lehet minden egyes filmkockára kiterjedő, kevésbé fontos iratóknál csak arra szorítkozó*, hogy a felvételek elég élesek-e, jól ki vannak-e mosva stb. A hibás felvételeket meg kell ismételni. Ezután jegyzékein} ke">l a filmeket, iratonként. Lehet egész 'ond /agy állag illmrevételénél az eredeti repertórium minden egyes tétele mellé a filmjelzetet o^airni és igy ."'efilmeznj az egész repertóriumot. Lehet egy filmtárról útmutatót késziteni, mikor is az egyes -"ondókról, állagokról a kövrtkező adatokat közöljük: fond /állag/ neve, a filmfelvételek szarna, a film adatai /nagyság, pezitiv vagy negatív/, az állag /fond/ tagolódása, e felvitel helye és ideje, a film tárolás' nelye, levéltári segédletek, az eredeti iratok tárolási helye. Lehet állagokról nyilvántartó lapot is felfektetni. A fii leket megfelelő raktárhelyiségekben kall elraktározni* A rodvességtartalom 5o-7o ,*, e hőmérséklet 12-2o C° kell, hogy legyen állauáoan. A filmeket bádog- vagy müanyagdobozokban helyeztük e3 a Jegoilezertlbben* A mikrofilmeket leolvasógépek Legltségével használják a levéltárosok és a kutatók. Előnyben kell részesíteni az olyan leolvasógépot, melyet világos szobában is lehet használni. Mivel a használat koptatja a filmet, helyes a kutatók számára pozitív filmet készíteni jÉf a negatív filmet nem baaanáxni. Mindeddig e<5ész sorozatok, állagok, fordok filmfelvételéről volt s*.ó. Persze Lészülnek, főleg kutbtók rendelésére, kisobb mennyiség, esetleg egyes iratokról is fotókópiák vagy filmek. Másolatot egyes iratokról ujabban máeoí-5gépekkel közvetlenül készítenek papírra. /Nem említi meg a szerző aa elektrosztatikus rendszerű másológépeket, mint pl. a kivál5 Xerox gép./ Ujabban sokszor szóbaj önnek a fényképezéssel kapcsolatban bizonyos jogi kérdések. /Szerzői ^og, közzétételi jog, sokszorosítás joga stb*/ Mindezekre Németországban egy 19o? évi törvényéé rendelkezést alkalmaznak, mely a képzőművészetek és fényképezéssel kapcsolatben scól a szerzői jogokról* E szerint a szerzői jog a fényképfelvételt készítőt illeti meg. Ha tehát a levéltár késziti a ^elvételt, a szerzői jog a levéltárt illeti. A közzététel 50gát ajánlatos a levéltár előzetes engedélyéhez kötni, ugyanez vonatkozik a sokszorosítás jogára is. Ajánlatos a fotókópia hátlapján, filmek esetében az első filmkockára felhívni a kutató figyelmét a levéltár jogsira. A könyv függ.1 lékkel zárul, mely az alfabetikus sorrendben való rendezés alapelveit tartalnazza, persze a német ABC-t véve alapul. Fent 4 rkben igyekeztem nagy részletességgel ismertetni Endera könyvét, hogy ennek a fontos, alapvető, sok tekintetben úttörő munkának megismerését azok számára is lehetővé tegyem, akik németül nem tudnak. A könyv fontossága nem abban van, hogy alapvető levéltári problémakörben /rendezés, selejtezés, segédletkészítés/ ujat mond, hanem a rendszerezésében; a tárgyalás módszerében. A levéltárosképzcsnél kiválóan használható, mert minden alapvető tudnivalót közöl. A részletességről lehet vitatkozni. Amennyire helyes, hogy a tárgyi rendezésről, annak legmodernebb változatairól, különösen a decimális
