Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: Gerhart Enders: Archivverwaltungslehre / 241–255. o.

.. 251 ­2.5 m-nél magasabb állványokat építeni, mivel létrák használata mindig valame­lyes veszéllyel jár. Enders tanácsot ad a fasciculusok felrakására is. Szerinte az állványokon alulról felfelé és balrél jobbfelé kell haladni. Két, egymással nzemben álló állvány esetében /közöttük folyosó 80-II0 cm szélességben/ bal al­só rés::en kell kezdeni, majd végigrakva az egyik állványt, a szembenálló áll­ványra kell a rakásnál átugorni. Szerinte az álló fasciculusok kb. 12 #-oe térpazarlással járnak. Hive a fekvő, dobozokban való tárolásnak. Okleveleket acélfiókokban tartunk, papircsomagolásban, vigyázva arru, hogy a fiók szellőzéséről lyukak segítségé­vel gondoskodjunk. A porosz állami levéltárakban divat volt az iratokból zsineg és pakkoló papir segítségével csomagokat csinálni. A csomag szembenéző oldalán külön cédulán /Schürze/ volt a felirat. Ez azonoan különösen a háborús költöz­ködéseknél nem bizonyult megfelelőnek, a csomagok könnyen szétestek. Térkópeket, terveket, rajzokat vagy fiókban, kiteiitve, vagy tekercsalakban tokban, vagy felfüggesztve szekrényben tárolunk. A legjobbnak tartja a fiókban kiterítve való tárolást. De ha hosszabb időn át tekercs alak­ban őrizték a térképet, veszedelmes dolog azt kiteríteni. A felfüggesztést nem lehet abban íz ecetben alkalrazui, ha a térkép vászonra van felragsztva: ugyan­is a vászon ez esetben megnyúlik. Levéltári anyag konzerválása és restaurálása. /Ez a lesz Ger­hprd Schmidt-től./ Konzerválás alatt a levéltári anyag preventív kezelését", jó állcpotban való megőrzését értjük, restaurálás alatt a meghibásodott levéltá­ri anyag olymódon való kezelését, hogy eredeti egészséges állapo'át visszanyer­je.A levéltárosnak annyit kell értenie a két dologhoz, hogy a közbelépés szük­ségességét meg tudja állapítani. Egyébként a munkát szakemberek végzik a res­tauráló műhelyekben. A ttémet Demokratikus Köztársaeágban központi rastauráló műhely a drezdai tartományi főlevéltár mellett működik, kisebb műhelyek más tartományi levéltárak mellett is működnek. Ma már kevés olyan megbetegedett, megrongálódott levéltári a­nyug van, melyen nem lehet segíteni. Persze mlnder restaurálás pénzbe és idő­be kerül. A raktárakban mindenesetre biztosítani kell a feltételeket, hogy az iratanyag ne károsodjon. A legmegfelelőbb raktári hőmérséklet 12-18 , a nsgy hőmérsékleti ingadozások elkerülendők. P vízpára tartalom 5o-6o százalé­kos kell hogy lpgyen. El kell kerülni 3 45 százalék alatti és a 65 % feletti páratar­talmat. Ártalmasak az ibolyántúli sugarak is. A leggyakoribb ártalmak az iratokon a piszok és a penész. Van­nak különböző szerek, melyekkel az iratokat le lehet mosni. Persze vigyázni kel 1 , hogy nehogy a folyadék többet ártson, mint maga a piszokfolt vagy pe­nész. Penészes iratot elsőeorban szárítani kell és utána gondosan le kell ke­félni a papírról a penésznyomokat. Vannak állati kártevők is, az igy megtáma­dott iratokat gázkamrában kell fertőtleníteni. A pergamen többnyire a hajtásnál kilyukad vagy nedves tárolóhe­lyen megpenészedik; esetleg kiszárad, törékennyé válik. A lyukakat ugyanolyan t*i-yaggal fedjük be és savmentes ragasztószerrel rögzítjük. / !

Next

/
Oldalképek
Tartalom