Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 172 A királyhoz Intézendő felirat tisztázatát nem postán küldték és nem a minisztérium futárja kézbesítette, hanem - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az őfelsége Személye Körüli Minisztérium közvetítésével terjesztették f.l. 38/ A tisztázat expediálásakor az elküldés módját /pl. futárral, ajánlva stb./ és Időpontját az előadói ivén feljegyezték, bevezették a nyilvántartókönyvbe, majd az elintézett iratot kézbesitőkönywel a Központi Iktatóhivatalhoz továbbították, ahol a központi iktatókönyvbe bevezették az elintézés módjára és az expediálás időpontjára vonatkozó adatokat. Ennek megtörténte után ismét kézbesitőkönywel továbbították a Központi Irattárba. Irattározás Az elnöki iratokat a főosztályok ügyköréhez tartozó általános tárgyú iratoktól elkülönítve az Elnöki Segédhivatalban kezelték. Mivel az elnöki iratok számos bizalmas iratot tartalmaztak, azokat elintézés után sem adták át a Központi Irattárnak, hanem évek és azokon belül alapszámok szerinti rendben szekrényekben őrizték. A s^akügyeket intéző főosztályok elintézett iratait a Központi Irattár őrizte. Az irattár vezetőjének kötelessége volt az átvett iratokat elhelyezés előtt felülvizsgálni abból a szempontból, hogy az iratok korábbi állomáshelyein /az iktató és a kiadóhivatalban/ a kezelésben nem történt-e hanyagság, elirás, az elintézés megtörtént-e? Ha valamilyen hibát észlelt, az 1ratot visszaküldte. Az irattár leggyakrabban olyan iratokat küldött vissza, amelyeket expediálás után láttamozás végett a számvevőségnek, a házipénztárnak is be kellett mutatni. Azokat az iratokat pedig, amelyeket "Határidős" jelzéssel vett át, bevezette a "Határidős iratok nyilvántartókönyvé"-be majd elhelyezte és a határidő lejártával kézbesitőkönywel az illetékes osztályvezetőhöz továbbította. Az általános iratok irattári rendszere a Földmivelés-, Iparés Kereskedelemügyi Minisztérium gyakorlatában kialakult tétel-alapszámos rendszer volt. Irattári tételek 1889-19o4 között 39/ Ezen időszakban a minisztérium feladatköre állandóan növekedett, szervezete többször változott. Ilyen körülmények között az év elején készített irattári tételbeosztást évközben is változtatni kellett. Egy-egy tételbe kéthárom féle tárgykörű iratot is elhelyeztek, később pedig altételeket is nyitottak. A tételeket arabszámokkal, az altételeket törtszámokkal, olykor pedig az ábécé kisbetűjével /pl. l/a./ jelölték. A tételek tárgyköre: 1. tétttl. Általános mezőgazdasági ügyek /1889/ Állami erdők igazgatása; erdészeti szakoktatás; erdészeti statisztika; az erdők törzskönyvezése /189o- / l/a. tétel. Állami erdőtisztek és egyéb erdészeti alkalmazottak személyi ügyeierdőbirtokok vétele és eladása /19oo - /