Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Gyimesi Sándor: A helytörténetírás és a területi levéltárak / 85–89. o.

- 85 ­Sy i ne s 1 Sándor: A HELYTÖRTÉKF?T RAS ÉS A TERÜLETI LEVÉLTÁRAK A helytörténétÍrás fontosságának hangostatása 0 a korszerű, színvonalas helytörténeti munkák iránti meg-megujuló igény hosszú évtizedek óta állandó kísérőjelensége történeti kultúránknak. Ennek ellenére mindaz, a­mit történettudományunk e téren produkált - ha tartalmaz is egy-két figyelem­remélté alkotást - egészében nagyon szegényesnek mondható, Sods Imre "A hely­történetirás szervezése a területi levéltárakban" * cimü tanulmányában, amely­hez mondsndókat kapcsolni szeretnénk, a gyenge eredmények okát a helytörténet­Írással foglalkozó szakemberek hiányában és kiadási problémákban jelölte meg. Ehhez ml még egy harmadik tényezőt is sorolnánk, amelyből szerintünk az első kettő is fakad: a szervezetlenség és tervszei'ütlenség kérdéeét. A helytörténetÍrással foglalkozók jó része ugyanis minden útmu­tatás nélkül dolgozik egy-egy, szinte csak véletlenszerűen eléje buktcant té­mán, így azután nem csoda, hogy a fontos, de kemény munkát igénylő kérdések háttérbe szorulnak a könnyű sikert igérő kuriózumok mögött, Még akkor sem feltétlenül jobb a helyzet, ha valamely intézmény ad megbizást kutatásra, mi­vel a helyesen kitűzött tárgy belső problematikája is eltolódhat a felszínes, könnyebb munkát jelentő kérdéeek vizsgálata felé, A kutatók egymásról csak ritkán tudnak, elszigetelten végzik munkájukat s így kezdeményezéseikből egy nagyobb egész nem alakul ki, tapasztalataikat nem cserélhetik ki, szakmai fejlődésük lehetősége minimális, Haűonló a helyzet a kiadványoknál is. Megfelelő aZakmai lekto­rálás hiján gyakran jelennek meg gyengécske munkák akkor, mikor komoly értékű kéziratok megjelentetésére nincs anyagi fedezet. Ez azután nemcsak a felké­szültebb kutatókat kedvetleniti el, hanem kompromittálja a helytörrénet Ügyét is, E nehézségek megoldása egyre égetőbb feladat. Nemcsak azért, mert a helytörténet ma már szerves része az iskolai oktatásnak s mert az isko­lán kívüli népművelésben la egyre nagyobb szerepet kell kapnia jelentékeny tu­datformáló hatása miatt, hanem mert általános, az egész országra kiterjedő je­lentőségű történeti kérdések kielégítő megválaszolásának is akadálya a csak helytörténeti utón elvégezhető részletkutatások hiánya. Ezért nem tartjuk ki­elégítőnek a helytörténetirás feladatának olyan, - emiitett cikkében Soós Imre által is némi rezignációval elfogadott - meghatározását, amely szerint csupán helyi szükségletek kielégítésével kell foglalkozmia, A vidék sajátos problémá­ira választ kereső igényt ellátni természetesen lényeges feladat. Legalább annyira fontos azonban az is, hogy az országos kutatást az ország különböző területein végzett "mélyfúrások" tömegével, eddig felhasználatlan s másképp, mint a helytörténetirás módszerével nem hasznosítható forrásanyag bevonásával előbbre vigyük. + Levéltári Szemle, 1962, 3-4.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom