Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.

- 58 £rt« 26./ É.M.sz. utasítás állapította meg. Természetes, hogy az osztály funkciói sokrétűek és több ágazatra tagolódnak, mert feladatköre kiterjed az építésügyi igazgatásra, a lakásépítés-politikára, a kommunális gazdálkodásra, a helyi közlekedés és utügyek szabályozására, a helyi vízgazdálkodás területére és e különböző funkciók más-más iratképzést vonhatnak maguk után. A megyei tanács egészségügyi szakigazgatási szerve hasonlóképpen önálló szervezeti és működési szabályozást nyert az 58/1962 /Eü.K. dec. rk./ Eü.M. rendelete alapján. Funkciókörébe sokminden tartozik. Többek között az egészségügyi és szociális igazgatást érintő törvények, rendeletek végrehajtása, a szakigazgatási szervek alárendelt fokozatainak felügyelete, az orvosi rendtartás rendelkezéseinek megtartása, a lakosság gyógyító megelőző ellátásának szervezése és irányítása, a dolgozók munkahelyi gyógyító - megelőző eljárása, az anya, csecsemő és gyermekvédelem megszervezése, felügyelete, a közegészségügy- járványügy és az egészségügyi felvilágosítás irányítása, a gyógyszerellátás irányítása, a szociális igazgatás biztosítása, az egészségügyi gazdászatközigazgatási teendők ellátása, a felügyelet alá tartozó munka- és bérügyi problémák irányítása, az anyaggazdálkodási, statisztikai, személyzeti ügyek ellátása, tűzrendészettel kapcsolatos feladatok, fellebbezések és más jogkörök gyakorlása. A felsorolt funkciók csak érintik az osztály sokoldalúságát és természetes, hogy az iratkezelés általában nem a funkciókat követi, hanem más elveket. A megyei és mj. városi Igazgatási osztályok szervezetét és működését az 1/1963 /TK.5./ KE.sz. rendelet állapította meg. Az igazgatási osztály felügyeleti hatósága a minisztertanács elnöke. Feladatköre csak áttekintésben ismertethető, miután az anyakönyvi ügyektől kezdve a gyámügyeken, a kisajátításokon, a lakásügyeken, a helyiséggazdálkodás, a raktárgazdálkodás, a leltározás, a termelői igazolványok stb. ügyein át egészen az egyesületi Ogye27 kig az élet sokrétű egészét magában foglaló munkakört tölt be. Ennél az osztálynál önálló iratképzés is folyik a funkciók szerinti tagolás alapján. Az ipari osztály szervezetét és hatósági jogkörét a 4o/1962. /Kip.É. 47./ Kip.M.sz. rendelet állapította meg és döntően 3 csoport hatáskörébe utalta a teendőket: általános csoport, könnyűipari csoport és élelmiszeripari csoporti Ügykörébe. Az önálló kereskedelmi osztály szervezéséről a 3/1962 /K.É.2./ 8.K.M. sz. utasítás intézkedett, amikor az alábbi csoportokat állapította meg: áruforgalmi, közgazdasági, jogi és igazgatási, személyzeti csoportok. A csoportok nevében tevékenységük Is kifejezésre jut. A mezőgazdasági osztály szervezeti szabályozása a 31/1962./Mg. É. 39/ F.lff. sz. rendelettel történt meg. Az osztály felépítése az alábbi: termelésszervezeti csoport, terv- és pénzügyi csoport, Igazgatási csoport. Munkaköréről és jelentőségéről e helyen szükségtelén szólni. A megyei tanács és a jmj. városi tanács munkaügyi osztályának szintén önálló szervezetet biztosított a lo7/1962.MÜ.M.sz. rendelet, amikor megállapította feladatkörét mind a bérgazdálkodás, mind a munkaerőgazdálkodás, mind a szociálpolitika területén. A művelődési osztály szervezetét a 143/1962 /MK. 13./MM.sz. rendelet rögzítette azzal, hogy az osztályon belül működnek az iskolai csoport, a népművelési csoport, a gazdálkodási elvi- tervezési előadók, a sze-