Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Pérotin, Yves: A "Records Management" és az amerikai levéltárak / 1–36. o.
- 6 nylségü Iratanyagot hozott létre .a ezzel a közlevéltárak kérdését még égetőbbé tette, Így aztán a háború után a kérdés ismét napirendre került. 1926-ban a kongresszus végre elhatározta a jelenleg épület felépítését, melynek alapkövét Hoover elnök csak 1933-ban tette le A8/. Ugyanabban az időben a parlament megszavazta a National archíve s act1 ^ot. mely végre az egész levéltárügyet szabályozta. Ez a jogszabály igea fontos, mert egyéb rendelkezései között már jelzi a születőfélben lévő levéltári szervezetnek a records manageraenj, területére való behatolását is. Ez a jogszabály ugyanis - előírva, hogy a Szövetségi Levéltár épületében össze ?-ell gyűjteni és ott kell megőrizni az Egyesült Államok kormányának minden hosszabb ideig vagy véglegesen megőrzendő közigazgatási fontosságú vagy történeti értékű levéltárát, ugyanakkor kiterjedt hatáskört biztosított az "Egyesült Államok levéltárosának". Ez a hatáskör, melyet a Szövetségi Levéltári Tanács /a francia "Coraission Supérieure dee Archives"-hez hasonló" intézmény/ hatásköre korlátozott kissé, hasonló volt a Franciaország Levéltári igt jgatója számára az 1956. évi dekrétumban biztosított hatáskörhöz. így az Egyesült Államok levéltárosának feladata lett személyesen vagy megbízottak utján ellenőrizni a szövetségi kormány felügyelete alá tartozó és bárhol működő bármely szerv irattárát /levéltárát/, jogot nyert továbbá arra is, hogy a Tanács jóváhagyásával a Szövetségi Levéltárba utalhasscn bármely reoords-ot. vagy Irattárati megnyílt számára az a lehetőség is, hogy - mint a Tanács tagja - meghatározza a levéltárnak átadandó iratok körét és megállapítsa a levéltári megőrzésbe történő átadásra vonatkozó előírásokat j felhatalmazást nyert végül arra, hogy b szövetségi kormány irattáraiban is annak records.lai között található maradandó érték és történeti' érdek nélküli iratok és egyéb dokumentumok megsemmisítésére a kongresszusnak javaslatot tegyen. Ezen intézkedések ítáni első évben több mint 225 épületben elhelyezett központi szövetségi szerveknél hajtottak végre vizsgálatot. A kilenc szakemberből alakított munkacsoport felmérte az első 18 kilométer menynylségü Iratot. Még nem azt vizsgálták, hogyan jöttek létre ezek az iratok, egyelőre csak tényleges helyzetük meghatározása volt a cél. Ugyanakkor a selejtezések vonatkozásában módosították a kongresszusnak teendő javaslatok előterjesztésének módját: a javaslatok előkészítése most már az Egyesült Államok levéltárosának feladata lett. A levéltáros átruházta ezen hatáskörét az 2/ archivál service ' igazgatójának ellenőrzése alá helyezett négy ellenőrből álló csoportra. Az uj rendszer alkalmazásával rövidesen 125 selejtezést hajtottak végre. A következő évben /az 1936-os költségvetési évben/ valamennyi szövetségi szervre kiterjesztett vizsgálat körülbelül 7oo kilométer mennyiségű iratanyagot mért fel s érzékeltette végre a probléma valóságos méreteit /19/. Másfelől, a selejtezések ellenőrzésével megbízott s Időközben három taggal kibővített munkacsoport több mint 5o kilométer mennyiségű iromány megsemmisítésére vonatkozó javaslatot vizsgált felül, a kiselejtezésre javasolt .rátok 1/6-od részének megsemmisítéséhez azonban nem járult hozzá. 1/ National archives act » levéltári törvény 2/ archivál eervlce » levéltári szolgálat
