Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 50 sen figyelemreméltó az X,Y sorosat, a Chatelet /moly .gazdag forrásanyagot nyújt A szociális viszonyokra, továbbá a körtekre, állattartásra stb. vonatkozó szabály, zatokra nézve, stb,/, valamint a Z

TE és ?P sorosatok. Megemlíti még a válasz a lefoglalt vagy 1.etétbehelyezett magánfondókat is. * A XVII.és XVIII. századra nézve az abszolút monarchia beavatkozását a Legfőbb Pénzügyi Felügyelőség éa a vidéki Felügyelőség működése tükrözi. Ezek legfontosabb fondjai: Gl /általános haszonbérletek/, 02 /általános jószpgigazgatáa/, 03 /bérletek és erdők igazgatása/, G7 /tulajdonképpeni pénzügyi ellenőrzési levéltárak; ezek tartalmazzák az intézőkkel folytatott levelezést is és egy egész "söpört, a G7 - 1650-1683, a gabona, bor, vásárok, talaj művelne tővé. tétele, talaj szárítási munkálatok, mocsarak, ménesek, állattartás, állatjárványok ügyeit az 1693-1744 é~ vek között/, a Hl /adókerületek ügyei/, K stb. Kutatásra érdemes meg a Királyi Államtanács fondja /S sorozat, számos agrárvonatkozással/t a Kereskedelmi Tanács, a VéaMzottság /alapíttatott az 1724.aug.29-i határozattal/; kéziratok, tervek, stb,* A magánlevéltárakban legérdekesebbek Sully iratai. Nagyjelentőségű végül a közjegyzői irattárak központi gyűjteménye. Olaszország Az t?ffi

oio Oe

ntral

e /az állami levéltári központ/ mindössze arról számol be, hogy a kifejezetten agrárvonatkozásu vagy egyéb fondók, melyekre a kérdőív utalt, az olasz közlevéltárakban is megtalálhatók. Az épületekre vonatkozóan a válasz elmondja, hogym uj levéltárépületek' a legújabb technikai ujitások figyelembevételével készültek. Hangsúlyozza, hogy "a levéltári helyiségek és raktárak kiképzése alkalmával nagyobb gondot kell fordítani azok otthonossá tételére, hogy az emberi igényeknek is megfeleljének, /hiszen á levéltárosok ott dolgoznak/, s ne valamilyen rideg, lélektelen környezetet teremtsünk. Más szavakkal szólva: ideje, hogy többet törődjünk a szellemmel, mint az anyaggal". Svédország A svéd válasz elsősorban a Kammararki

vet /a Számvevőszék/ levéltáránál: fontosságát hangsúlyozza, melyet a birodalmi levéltár őriz. Itt pl. a földek XVI, és XVII, századi hozamát illetően alapvető adatok találhatók 1540-1630 között a landskaphandlingar, később pedig a landsbok med verifikatloner elnevezésű adószám-' adásokban. Emiltik még a földmérési főigazgatóság iratait, szabályzatait é3 térképeit, a dézsma-listákat /tlondelH

nger 1550-1780/, valamint az állatállományra vonatkozó jegyzékeket /boska

psHnger 1620-1642/. Emiitik természetesen a telekkönyvet /jordeböcker, 1540-től is, melyeket a Számvevőség levéltára őriz, valamint a XVII. századtól kezdődően az átírási bejegyzések iratait. Vannak magánuradalmi levéltárak is, ezek vagy a birodalmi levéltárban /BYdboholmssgfalingen, Sa

vataholmse samlingen/

, vagy a családok birtokában vannak, ez utóbbiak $Jzül kiemelkedik a Bernadetté levéltár /a királyi család levéltára/. Gazdag iratanyag dokumentálja a Svédország történetében lezajlott négy nagy agrárreformot. Az első megfelel a Reformációnak. A második a XVII.század első felében a nemesség kezére átment uradalmaknak a korona javára 1680 után történt,erőszakos visszavétel® volt, Ez utóbbi reform, melynek következményei inkább szociálisak, mintsem mezőgazdasági jellegűek voltak /független parasztosztály alakítása/, * RiJfcsarklvet Számvevőszéki fondjában tükröződik. A két legkésőbbi reform a köz-* ségi földek kiosztása két fázisénak felel meg /XVIII. század vége, XIX, század e-