Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

csökkenteni, kezdték azt hinni, hogy a mikrofényképezés hozza meg a megoldást. Sajnos, az első nagybani kísérletek, melyek során felmérték a gyakorlati nehézségeket s főképp az eljárás költségeit, csalódást okoztak. Később, az ötvenes érékben megvalósult a tömör állványozás, mely mintegy varázsütésre megkétszerezte.a raktárak befogadóképességét. Sajnos azonban itt is hasonló meggondolásokra kellett jutni. Minthogy ezeket a csodálatos lehetőségeket a gyakorlat egykettőre leleplezte, a levéltárosoknak ma is a mind súlyosabbá váló helyproblémával kell szembe nézniök. Ezzel egyldőben azonban ujabb, kibontakozást igérő megoldás bukkant feli a figyelem most már arra irányult, hogy a hivatalokban csökkentsék az irattermelést és magasabb szinten megszervezzék a selejtezést. A levéltárosok tehát uj, talán rögösebb, de mindenesetre biztosabb kiutat találtak. Ehhez a megoldához kapcsolódik a gazdaságos átmeneti levéltári épületek épitése mindazon iratok számára, amelyek csak időleges értékűek, tehát különbség van immár a komolyan megópitett, drágán berendezett épülettel, jól képzett személyzettel rendelkező levéltári intézmények, másfelől pedig az "előarchiválás" céljait szolgáló, primitívebb épületekkel rendelkező intézmények között. Visszatérünk tehát az uj helyiségek építéséhez /vagy ré*gi épületek étálakitásához/, de ezúttal már az olcsóbb megoldásokat keressük. íz tehát - mint a jelentésekből megállapítható - a levéltár-épitési politika fejlődésének mai iránya. Azt akarom ezzel mondani, hogy ez az irányzat most aár soha többé vissza nem fordítható? Távolról sem. Hiszen, mint mondani szokás, "a mikrofényképezés még sem a technikai lehetőségek, sem a gazdaságosság terén nem mutatta meg, mit tud", sőt ellenkezőleg, napról-napra tapasztalhatjuk a fejlődést, még ha egyelőre csak a felhasználás megkönnyítésében is. Ugyanigy állunk a compacttt* állványozás kérdésével is: láttuk, hogy egyes országokban /NDK, Izrael/ előálli- j litési áruk már versenyre kelt a tradicionális állványokéval, s használatuk módja is egyszerűsödik. Végkövetkeztetéseink tehát nem örökérvényüek. A technikai fejlődés mindent megváltoztathat. A technika fejlődését a levéltárosoknak figyelemmel kellene kisér- .. niök s szoros kapcsolatot kellene tartaniok a tudományos körökkel és az iparral. Ha korábban is ezt tették volna, az imént emiitett "csodaszerek" már rég megjelentek volna, a levéltári gyakorlatban; ez esetben már pontosabb gyakorlati tapasztalatokra támaszkodhatnánk. Az az igazság, hogy mind a mikrofilm, mind pedig a tömör j állványozás más szektorokban már évtizedekkel korábban feltűnt, s levéltári alkalmazásukra csak aztán került sor. ' Mostantól kezdve a levéltárosoknak az ügyviteli módszerek és technikai eljárások egész fegyvertára áll már rendelkezésükre, s a választékból csaknem mindden egyes esetre megtalálhatják a meglehetősen megnyugtató megoldást. Vitakérdések Mindenekelőtt nagyon hasznos volna, ha azoknak az országoknak a képviselői, melyekben beszámolónk e r-'szében idézett uj technikai eljárásokat bevezették, azok- i ról közelebbi felvilágositisokat adnának. Másodsorban pedig nagyon gyümölcsözőnek tartanám, ha az építkezések terén elért fejlődést tennénk a vita központjává, hogy a kérdést uj megvilágításba helyezve mindenki pontosabban meghatározhassa a levéltári építkezésekkel kapcsolatos, elgondolásait.