Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

Földalatti szintek Izrael, Magyarország, Hessen /Darmstadt/ ezt a megoldást biztonsági okokból ajánlja. ÁLLVÁNYOZÁS Az állvány anyaga ügy látjuk, hogy a fémpolcok bizonyára még sokáig minden egyebet kiszorítanak. A fém "győzelme" egyebek között azzal magyarázható, hogy a fém fel tudta venni a versenyt a nemes faanyaggal, igy mondja ezt a spanyol válasz, mely ugyanakkor ujabb kísérletekről, eredeti, újszerű megoldásokról is beszámol /tégla, cement és vasbeton - Cuenca, Avila, Simancas és Granada levéltáraiban/. Rögzített vagy mozgatható áll

ványok? Számos ország etekintetben nem íoglal elvileg állást, Dániában azonban a Seeland-i és Viborg-i uj épületeknél gyakorlatilag csakis a tömör /compactus/ állványozást alkalmazták. Hasonlóképp Izraelben, ahol igen nyomós /és az országra sajátosan jellemző/ okból "az állványozás kérdésében a mozgatható és tömör /compactus/ állványoké az elsőség, egyrészt a hellyel való takarékosság miatt, másrészt, mivel nálunk az ép

ítke

zési költségek sokkal magasabba

k, mint az ipari ár

ak. Ilyen állványokat szereltek fel a Zsidó Nép Történeti Levéltárában A ad Va-Shem/

f s ezt fogják alkalmazni a Hadi-, valamint a Központi Cionista Letéltárban is," Egyebütt már nem ilyen kategorikusak a válaszok, s már azok az országok sem zárkóznak el az ilyenfajta állványok esetleges használata elől, amelyek eddig egyáltalán nem használtak tömör állványokat /Lengyelország, Anglia, Hollandia/. A Szovjetunió és Franciaország mindkét szisztémát használja. Ami az Egyesült Államokat illeti, ott inkább a rögzített megoldást kedvelik, néhány kereskedelmi re

cord centers kivételével /ahol bizonyára a férőhely-kérdés volt a döntő/. Végül a többi válasz általában korlátozni kívánja a compactus állványok használatát, éspedig a legellentmondóbb okokból: egyesek /Spanyolország, Magyarország/ gazdasági természetű indokolással, mert a kettőzött terhet viselő emeletsorok építésének költségei csakis helyhiány esetén vagy ott indokoltak, ahol a telekár igen magas, mások csak olyan épületrészekre korlátoznák ezt a megoldást, ahol az előbb emiitett problémák fel sem merülnek: igy pld. földalatti raktárakra vagy alsó emeletekre, elkülönített épületrészekre /a Hessen-i Hauptarchív

, Baden-Württemberg-i levéltár/; ismét mások gyakorlati meggondolásból zárkóznak el a compactus állványok használata elől: ezt a rendszert ugyanis a kezelés bonyolult volta miatt csak ritkán keresett fondok tárolására tartják alkalmasnak /KM válasza/. - Ugyanez a válasz kiemeli viszont, hogy az effajta állványozás gazdaságossági szempontból nagyon is előnyös, mert előregyártott elemekkel valósitható meg. Mindezeket az érveket megvizsgálva, azt látjuk, hogy a válaszadók minden esetben a tömör állványozási rendszer gazdaságossági előnyeinek és hátrányainak mérlegét állították fel. A rendszer mellett szólhat az anyag sűrítése, a biztonsági szempontok /fény elleni, betörés elleni, titok megsértése elleni védelem stbv/, továbbá egyes országok kedvező gazdasági körülményei /ez utóbbi, ugy látjuk, elég. ritka eset!/ és végül egyes országok és levéltárak sajátos körülményei /a házhelyek és ingatlanok megfizethetetlen árai, a levéltári épület beékelt helyzete, a meglévő raktárhelyiségek mindennemű terjeszkedésének lehetetlensége stb./. Gyakorlati szem- 41 *