Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.
- 25 kőzni. Egyes Tálaszok ennek ellenére szükségesnek tartották, hogy egy-egy konkrét téma kapcsán ilyen fondokra is utaljanak. Az összefoglaló jelentésben csak egészen kivételes esetekben ©sültünk meg ilyen fondókat. AZ AGRÁRNÉPESSÉG JOGI HELYZETE Az agrártörténeti munkák, de főképp a régebbiek, a népesség helyzetét többé vagy kevésbé mindig a föld jogi helyzetével együttesen vizsgálják. Mi nem merev jogászi meggondolásból választottuk itt külön e két kérdést, hanem mert a jelentést igy világosabbá tehettük. Ez az eljárás aztán szükségképpen vezetett el némely kissé erőszakolt, sőt néha talán túlzott különválasztásra. /így például az adóügyet teljes egészében a föld helyzetével kapcsoltuk össze, jóllehet a földtől és annak termékeitől nem függő adók is sújtották a falvak lakóit és éreztették velük függőségi helyzetüket./ Másrészről, a tárgy sajátossága miatt, mesterségesen össze kellett vonnom mindazt, ami a kötelező munkára: a jobbágyságra és rabszolgaságra vonatkozik. Törvények, szoká sok , határozatok Az ilyen jellegű dokumentumokat minden válasz megemlíti. A válaszok gyakran azt is elmondják, hogy ezeket a jogszabályokat közzé is tették, bár sok kiadatlanul maradt fenn a központi és helyi levéltárakban /mint pl. a "falukönyvek"-nek nevezett magyar jogszokásgyüjtemények a XVII. sz.-tól kezdve/, vagy a könyvtárakban. Egyes válaszok kiemelik, hogy azok az államok, amelyek egykor valamely "anyaország" uralma /USA, Kuba/, vagy idegen uralom alatt állottak /Jugoszlávia/, ilyen jellegű iratokkal nem rendelkeznek, mert azok külföldi levéltárakban vannak. Különösképp figyelemreméltó néhány, speciálisan a parasztokra vonatkozó jogszabálygyűjtemény /a Russzkaja Pravda , III.Iván és Alexisz Mlhajlovics XII.századi kódexei Oroszországban; az 1349-i Dusán-féle töröl: kódex Szerbiában; a területi gyűlések által megszavazott laudák és a diéták határozatai Lengyelországban, stb./. Parlamenti dokumentumok * Tulajdonképpeni határozataikon kivül, a területi vagy központi parlamentek és gyűlések igen sokféle dokumentumot hoztak létre vagy kaptak meg. Ezek között sok olyan i.oat van, amely a földművelők viszonyaira vonatkozó értékes adatokat tartalmaz, így Finnország a parasztok panaszaira; Spanyolország a Cortes ülésjegyzőkönyveire; az USA egyes államok /Oregon/ parlamenti iratsorozataira hivja fel a figyelmet. Igazságszolgáltatási dokumentumok A lakosság helyzetét tárgyalva, minden jelentés megemlékezik a birói dokumentumokról, legyenek azok akár a legfelsőbb fokú uralkodói, királyi vagy egyházi igazságszolgáltatás, akár a földesúri, vagy városi tanácsi, akár ennél is alsóbb fokú biráskodás termékei. Mint leghatározottabban specializált birói fórumot, a Hollandiában /1550-től/ működő, de egyebütt is ismeretes vadászati biróságokat effllitjük meg.
