Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 23 nyék és tanácsok legtöbbjének, a tulajdonképpeni földmüvelésügyi igazgatási szervekhez hasonlóan, megvannak a maguk kísérleti állomásai, laboratóriumai, stb. Számos országban az ezek működése során keletkezett dokumentumok egy része a helyi, sőt a központi levéltárak megőrzésében van. *•'"••.. Oktatási intézmények A jelentésekből nagyszámú, különböző fokú oktatási intézményről értesülünk. Az intézmények legtöbbje természetesen maga őrzi levéltárát. Itt csak a legrégebbieket emiitjük azok közül, melyek közlevéltárba szállították, vagy levéltári letétbe helyezték iratanyagukat. Finnországban 1747-ben politikai gazdaságtani tanszéket létesitettek, amely különösen mezőgazdaságtani és botanikái /elsősorban növénymeghonositási/ kérdésekkel foglalkozott. Fondjait a Helsinki-i egyetem, s részben a svéd királyi levéltár őrzi. Franciaországban az Archives Nationales F sorozata foglalja magában a mezőgazdasági iskolai laboratóriumok fondjait. A FDK-ban, a Deutsche

s Zentralarchlv Merseburg-i fiókjának raktáraiban vannak a berlini Mezőgazdasági Főiskola iratai; a Szövetségi Kémetországban pedig különösen a Speyer-i állami levéltár őrei az egykori választófejedelemség hadbiztosi főiskolájának iratait. Tudósok és utazók iratai Ebben a tárgykörben nem sok jelentés érkezett. Wiesbadenből Degenhard Mainz-i Hofkammersekretar-nek a szőlőtermesztésre vonatkozó iratairól /1787-1803/ kaptunk hirt. Az Egyesült Államok jelentéséből megtudjuk, hogy Harvard-ban őrzik Asa Gray iratait, mig George Engelmann, John Torrey, Brwin Smith iratait tudományos intézetek levéltárában, Gifford Pinchot erdészeti szakember iratait a Library of Congress, Hermán H. Chapman iratait pedig Yale-ben őrzik, stb. A Szovjetunió jelentése is emlit ilyen természetű dokumentumokat. MEZŐGAZDASÁGI HITELINTÉZETEK FONDJAI Helyes lett volna az e tárgyban adott válaszokban pontosabban megkülönböztetni a jelzálogkölcsönt nyújtó földhitelintézeteket, a segélyegyleti vagy földmtivesszövetkezeti hitelintézetektől, gazdabankoktól stb. Valójában, országonként és koronként, a legkülönbözőbb fajtájú speciálisan mezőgazdasági hitelszervezeteket találjuk, attól függően, hogy ki adja a tőkét, vagy ki nyújtja a biztositékot, továbbá, hogy nennyi a lejárati idő és végül, hogy milyen természetű a hitellel támogatott müvelet /földvétel, felszerelés, vagy egyszerűen csak aratás előtti üzemi kiadások fedezése/. A legujabbkori iratok történeti jelentőségét meglehetősen nehéz felmérni, ugy látjuk azonban, hogy ebben a kategóriában többek között az 1929es krizis mezőgazdasági vonatkozásainak fontos dokumentációját is megtalálja. A cári Oroszországot illetően a XVII. és XVIII. századból a nemesség központi szervezetének fondjai /benne a "nemesi haszonélvezetire vonatkozó iratok/, a későbbi korokra nézve pedig a nemesi és parasztbankok iratanyaga maradt fenn. k szovjet korszakból a SzU. Agrárbankjának fondját, továbbá a kölcsönös ^tógazdasági hitelintézetek központi és helyi szerveinek, a beruházási és talajjavítás! különleges szervezeteknek a fondjait ismerjük. 'sLtítéá^a Dánia az 1896-tól 1816-ig fennállott Hitelpénztári Igazgatóság fondjáról